A gazdasági válság után jellemző kiugróan magas szintről mára elhanyagolhatóan szerényre szűkült a kalászosok jövedelmezősége. Amíg a termelés korábban 4-5 tonnás gabonaterméssel is nyereséges lehetett, mára legalább 5 tonna szükséges ehhez. Ez szinte bármelyik kalászos kultúrnövényre igaz. Az a faj, fajta vagy vetésidő, amelyik ehhez viszonyítva kisebb hektáronkénti hozamot eredményez, versenyhátrányba kerül a többivel szemben. Most a tavaszi sörárpa látszik a vesztesnek.
Megfeleződött a sörárpa vetésterülete 5 év alatt, miközben a takarmányárpáé ötödével nőtt. A tavaszi vetésű kalászos nehéz helyzete egyrészt piaci okokkal, másrészt pedig a vetésidejével indokolható. A klímaváltozás miatt ráadásul a tavaszi vetésű kultúrák termelési kockázatai általában nőnek. A tavaszi sörárpa helyzetéről az Agrárszektor írt bővebben.
Ma már megtermelni sem lehet olyan olcsón a sörárpát, mint régen. Ugyan 150 ezer forintból kihozható a hektáronkénti költsége, de az őszi árpa sem sokkal drágább. Ez utóbbi 180 ezer forintba belefér. Míg az előbbi 3-4 tonnás termést hoz, addig az utóbbitól a legalább 6 tonna termés elvárható. A legrosszabb pedig az, hogy most a minőségi sörárpa mindössze 3 ezer forinttal ér többet a piacon, mint a takarmánynak való őszi kalászos, amiért tonnánként 45-48 ezer forintot is megadnak. Ahhoz, hogy a két növény hasonló szintre kerüljön egymással, a tavaszi árpa átvételi árának a 70 ezer forintos szintet kellene megugrania.
Árpa, búza, kukorica, napraforgó – Syngenta Szer-show volt Dalmandon
Az árpával is kapcsolatos hírünk, hogy a Dombóvár közeli Dalmand határában tartotta a Syngenta Magyarország a Szer-show rendezvényét. A táblákon a repce, az árpa, a kukorica és a napraforgó kísérleteit mutatta be a több száz érdeklődőnek. A gazdák 30 fős csoportokban látogatták végig a különböző kultúrák között ötletesen felépített állomásokat. A fajtanemesítés előnyein kívül a növényvédelem eredményeit és a helytelen gazdálkodási gyakorlat hatásait is ismertették a Tolna megyei telepen.
🌾 A kalászos blokkba térve látszott, hogy az árpánál sok helyen fekszik az állomány. Ez a nem optimális nitrogénadagolás miatt történt így, és a szárszilárdításra is nagyon oda kell majd figyelni a jövőben. A vállalat már egy új hibrid árpát is tesztel, amit a hazai környezetre fejlesztenek, sőt, az is kiderült, hogy az ír Guinness sör alapját is a Syngenta állománya adja.