Az elmúlt, 2021-es esztendő utolsó hónapjában is igyekeztünk sok és hasznos anyagot összeállítani az agrártámogatások témájáról. Ezekben szó volt a Közös Agrárpolitika szabályairól, céljairól és újdonságairól, hatalmas almatermesztési központ létrehozásáról, vissza nem térítendő vidékfejlesztési támogatásokról, örökösödésről és földtulajdonról is. Írtunk továbbá a takarónövényekről és a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosításának vizsgálatáról is. Szeretettel ajánljuk olvasásra az agrártámogatások témájú, első 2022-es hírösszefoglalónkat!
Magyarország legnagyobb almatermesztési központja épül Újfehértón
Az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja létesül Újfehértón. A Szabolcsi Alma Centrum elnevezésű létesítmény Magyarország legjelentősebb almatermesztő körzetében, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén valósul meg. A 7,6 milliárd forint értékű beruházás alapkőletételi ünnepségén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban Nagy István agrárminiszter is részt vett. A tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes. A fejlesztés segítségével 42 új munkahely létesül, ezzel 124-re bővül a kutatóállomáson foglalkoztatottak létszáma. Nagy István elmondta, hogy Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari és egyharmada étkezési alma. Az a cél, hogy ezt az arányt megfordítsuk – folytatta – , az ágazat azonban a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes.
Több pénz jut a kicsiknek az új Közös Agrárpolitika támogatásaiból
Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta és jóváhagyta a hosszú ideje tárgyalás alatt lévő új Közös Agrárpolitika intézkedéseit. Az egyes rendeleteket 2023. január 1-től kell alkalmazni, addig a jelenleg is érvényes, átmeneti időszakra szóló szabályok szerint kell eljárni. Az új keretrendszer szerint a közvetlen kifizetések legalább 10 százaléka egy újraelosztó támogatás formájában lesz elérhető, mellyel elsősorban a kis és közepes méretű gazdaságok támogatását emelik. Fontos még, hogy a tagállamok közvetlen támogatási borítékjából legalább 3 százalékot a fiatal gazdák kapnak, ez az I. vagy a II. pillérből is lehetséges. Az új Közös Agrárpolitika ezen felül egy 450 millió eurós éves kerettel rendelkező válságtartalék-alap létrehozását is elrendeli. A tagállamoknak a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát kell környezet- és éghajlatvédelmi célokra fordítaniuk, és a közvetlen támogatási boríték 25 százalékát az úgynevezett agro-ökológiai alapprogramoknak kell kitenniük (eco-schemes), melybe beleszámíthatnak a kötelező II. pilléres zöld támogatások összegei feletti ráfordítások. Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) célkitűzéseinek konkrét célértékei ugyan nem kérhető számon a tagállamokon, viszont a Bizottság kiemelten ellenőrzi majd, hogy ezek megfelelnek-e a KAP Stratégiai Tervében foglaltaknak.
Akár 100 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a gazdálkodók a turisztikai fejlesztéseikhez
Falusi szálláshely fejlesztésre, új szálláshely kialakítására, meglévő felújítására, bővítésére lehet pályázni. Kiegészítőleg betervezhető egyéb, a szálláshely működését segítő tevékenységek. Szalontai Jenő pályázatíró foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat erről. 2021. december 8-tól beadható a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése VP6-6.4.1-1 pályázat. Ez a gazdák szálláshely fejlesztéseit támogatja. A pályázatot annak érdemes átnéznie, aki tudja igazolni, hogy az előző lezárt, teljes üzleti évben (2020) árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott (a mezőgazdasági szolgáltatás is ide tartozik), és székhelye / telephelye 12 hónapja vidéki térségekben elhelyezkedő településen van.
Pörög a precíziós pályázat: érkeznek a hiánypótlási kérelmek és a befogadó határozatok
Növekszik az izgalom a termelőknél a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című kiírás miatt. Elérkezett a hiánypótlás időszaka. A szakmában sokszor precíziós pályázat néven ismert felhívás aktualitásairól Szalontai Jenő pályázati tanácsadót kérdeztük meg. A szakértő elmondta, hogy a kiírás keretösszegét várhatóan megnövelik, valamint új, hasonló pályázatok lehetőségéről is beszélt. A hiánypótlás befogadásának szakasza után az illetékes kormányhivatalban, házon belül átadják bírálatra a pályázatokat, amelyekre a meghatározott szempontrendszer alapján pontszámokat adnak. Utána következik a bírálat, és akár már decemberben is ehetnek nyertesek. Ami valószínűbb, hogy januárban megérkeznek az első pozitív határozatok a gazdákhoz.
Magyarországi kutatók részvételével érhetik el, hogy a szőlőtörköly-polifenolok antibiotikummentes környezetet teremtsenek
Az állattenyésztésben és az akvakultúrában takarmánykiegészítő adalékanyagként és természetes örökítőanyag tartósítószerként egyaránt használható új megoldásokat kínál a 8 európai ország együttműködésével futó NeoGiANT EU-projekt, melynek egyedüli hazai partnere a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológiai Intézet (MATE GBI) Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszéke. Az innováció alapjai a szőlőtörköly-kivonatokból származó polifenol vegyületek.
Rendkívül nagy az igény olyan környezetkímélő termékekre és módszerekre, melyek mellékhatásoktól mentes megoldásokat kínálnak az állattenyésztés és végső soron a fogyasztók számára. Ezt az elvárást kielégítve a NeoGiANT projekt az ipari léptéket megelőző szinten mutat be egy fenntartható, természetes alapú, alacsony költségű extrakciós eljárást a fehérszőlőtörkölyből származó polifenolok kinyerésére. A kinyert értékes polifenolokból olyan hiánypótló termékek hozhatók létre, melyek a szarvasmarha-, sertés- és baromfi-tenyésztésben, valamint az akvakultúrában jelentkező nagyszámú betegség leküzdésére szolgálhatnak. Ezzel kiváló alternatívát kínálva a haszonállatoknál használt antibiotikumok és szintetikus vegyületek kiváltására, illetve azok felhasználásának csökkentésére. Ezzel egyidejűleg csökkenhet az új antimikrobiális rezisztenciák kialakulásának lehetősége, továbbá jobban kontroll alatt tarthatók a meglévő rezisztenciák is.
A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés volt a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés témaközpontjában – videóval
Hajdú-Bihar megye területének 73 százalékán, csaknem 532 ezer hektáron zajlik mezőgazdasági művelés, ami 16 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Erről is szó volt a megyei közgyűlésen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének beszámolójában. Az is elhangzott, hogy sikeres a veszélyhelyzet idejére létrehozott megyei agrárkoordinációs munkacsoport működése. A testület tanácskozott a termésátlagokról és az öntözhető területek bővítésének lehetőségeiről is. A napirendi pontokat a megyei közgyűlés képviselői egyhangúlag fogadták el. Nagyon fontos problémakörökkel foglalkoznak a gazdákat érintően, amelyekre az elmúlt időszakban nem születtek válaszok, és ezek most meg tudtak születni. Lényeges, hogy soha nem látott támogatási összegek érkeznek a magyar mezőgazdaság szereplőihez – mondta Antal Szabolcs megyei önkormányzati képviselő.
Örökösödés és földtulajdon: elfogadta az Országgyűlés az új jogszabályt az agrárgazdaságok átadásáról
Az Országgyűlés által elfogadott agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály a gördülékeny ügyintézést, az általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja – közölte Nagy István agrárminiszter. Az új jogszabály célja a generációs megújulás támogatása és a generációk együttműködésének ösztönzése. Az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, és ennek a csoportnak is több mint fele 65 éves vagy idősebb. A gazdasági szervezetek irányítóinak a fele idősebb 55 évesnél, ezért kiemelt jelentőségű, hogy lehetővé válhasson a gazdaságok zökkenőmentes átadása.
Nagy István elmondta, hogy a gazdaságátadási szerződés keretében
- az átadó vagy átadók és egy átvevő köthet adásvételi szerződést,
- ajándékozási szerződést,
- tartási szerződést vagy
- járadéki szerződést a körülményeiknek megfelelően.
Veszélyben a pályázatok, mert tovább drágulnak az építőanyagok
A 2022-es évben 10-20 százalékos áremelésre készülnek az építőanyag-gyártók – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség. Az építőanyag-gyártók költségeit hónapok óta növeli az energia és a fuvarozás drágulása, ráadásul az alap- és nyersanyagpiaci árak az első fél évben tapasztalt magas szinten stabilizálódtak. Így a gyártók több terméküknél, az épületgépészeti termékek és a szálas hőszigetelő anyagok esetében 10-20 százalékos áremelésre kényszerülnek 2022-ben – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség az MTI-vel. A közlemény szerint a versenypiaci földgáz ára mintegy négyszeresére, a villamos energia ára pedig két és félszeresére nőtt az év elejéhez képest, miközben például az égetett kerámia és tégla termékeknél, a szálas hőszigetelő anyagoknál az energia teszi ki a gyártási költségek 40-50 százalékát. A fuvardíjak csak az Európai Unión belül 20-30 százalékkal nőttek az idén – tették hozzá. Mindehhez hozzáadódik, hogy a vegyipari és műanyagipari összetevők beszerzési árai az első félévi magas szinteken stabilizálódtak. Sőt, az üvegért, a pvc-ért és az EPS alapanyagért többet kell a gyártóknak fizetniük, mint a tavasszal.
Támogatást fizetnének a takarónövények telepítéséért a brit gazdáknak
Az Egyesült Királyság fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem érdekében takarónövényeket ültetnek. A télen növényzet nélkül hagyott szántóföldeken ugyanis a heves esőzések elmossák az értékes felső talajréteget. Ennek megvédésére döntött úgy az Egyesült Királyság kormánya, hogy támogatások formájában motiválná a gazdákat. A cél, hogy védjék a talajokat és a vizeket, növeljék a faji diverzitást, ültessenek fákat és cserjéket, valamint csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Míg korábban az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának rendszerében a gazdák földalapú támogatásokat kaptak, a BREXIT után azok kaphatják meg a pénzeket, akik többet tesznek és vállalnak a környezetért. A cél, hogy védjék a talajokat és a vizeket, növeljék a faji diverzitást, ültessenek fákat és cserjéket, valamint csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Egyesült Királyságon belül mindegyik nemzet saját mezőgazdasági támogatási tervekkel rendelkezik. Azonban arra számítanak, hogy az angliai program – a Fenntartható Gazdálkodás Ösztönzése (Sustainable Farming Incentive) – a gazdák 70 százalékát fogja majd arra ösztönözni, hogy a földjeiknek legalább 70 százalékát vessék be téli takarónövények fajaival, például fűfélékkel, hüvelyesekkel, keresztesvirágúakkal vagy gyógy-, és fűszernövényekkel. Ezek a növények nem a termésért kerülnek a földekre, hanem a talaj javításának érdekében.
Az új Közös Agrárpolitika 9 fő célkitűzése, amire milliárdokat ad majd az Európai Unió
Az új, 2023. január 1-től érvényes Közös Agrárpolitika környezeti ambíciószintje az eddigieknél magasabb. A fenntarthatóbb mezőgazdaság és élelmiszeripar irányába mutató előírások hangsúlyosabban szerepelnek benne: a tagállamoknak a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát kell majd környezet- és éghajlatvédelmi intézkedésekre fordítaniuk. A zöld beavatkozások között említhető az eco-scheme (agro-ökológiai alapprogram), amely a közvetlen támogatási boríték 25 százalékát jelenti. Megnéztük a fő célkitűzéseket, amelyekre rengeteg pénzt lehet támogatásként igényelni az Európai Uniótól.
A KAP reform egyik újdonsága, hogy a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát egy újraelosztó (redisztributív) támogatás formájában kell elérhetővé tenni, melynek célja az. I. pilléres támogatások igazságosabb elosztása a kis és közepes méretű gazdaságok számára. A generációs megújulás elősegítése végett a tagállamoknak a közvetlen támogatási boríték legalább 3 százalékának megfelelő összeget kell csoportosítaniuk a fiatal mezőgazdasági termelő számára, amely történhet az I. vagy a II., de akár mindkét pillérből is. Emellett az elfogadott jogszabály előírja egy 450 millió euró éves költségvetésű válságtartalék-alap létrehozását. Mivel rengeteg igényelhető EU-s pénzről van szó, megnéztük az Európai Unió weboldalán, mire lehet lehívni a támogatásokat.
Jut pénz Kárpátaljára is: támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását az ukrán gazdasági minisztérium
Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, mintegy 32 millió eurót, nagyjából 11,7 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium. Az új gépek vásárlásához nyújtott 25 százalékos támogatással az ottani kormány célja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások korszerűsítsék technikai eszközeiket, javítsák termelési technológiájuk műszaki színvonalát, és hogy mindezek eredményeként nőjenek a hozamok, valamint javuljon a termények és termékek minősége. A kiírásban elsősorban belföldi gyártású mezőgazdasági gépek vásárlását támogatják. Ez 203 mezőgépgyártó termékeit jelenti, amiket a támogatási kiírásban név szerint is említenek. A támogatás kiterjed traktorra, talajművelő, tápanyag-visszapótló és növényvédő, hígtrágya-kijuttató, valamint az önjáró betakarító gépekre és speciális szállítójárművekre is. Az ukrán állam továbbá a csepegtető öntözés eszközeit, szemestermény-tisztító és -szárító berendezéseket, valamint takarmánygyártó gépeket beszerezni szándékozó gazdálkodók számára is támogatást biztosít. Az állattartáshoz kapcsolódó berendezések közül a szarvasmarha- és a sertéstartás technológiai eszközeit támogatják a pályázatban.
Vége a 4 éves magyar kutatásnak: a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását vizsgálták
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg. A 2017 augusztusában indult program a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán nyert több mint 1,604 milliárd forintból, valamint a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. által biztosított csaknem 300 millió forintból jött létre. A több helyszínen lezajlott, 4 éves kutatási folyamatban a konzorciumvezető mellett a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Soproni Egyetem vett részt. Az agrárökonómiai, zöldfelület-gazdálkodási kutatás érintette a hatóanyagáért termesztett növények vizsgálatát, az érzékeny területek szántóföldi hasznosítására alkalmas növények genetikai kutatását, a növényvédelemben új informatikai módszerek kidolgozását, illetve a szennyezett talajok kezelésének mikéntjét fitoremediációs és környezetkémiai vizsgálatok segítségével. A programban 4 év alatt mintegy 160 kutató, szakértő és segítő személyzet működött közre, 22 kutatási témában.
Beleszólhatnak a magyar gazdák, milyenek legyenek az EU-s Közös Agrárpolitika hazai támogatási intézkedései
Az Agrárminisztérium 2021. december 10-én tette közzé az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakában tervezett agrár-élelmiszeripari támogatási intézkedéseit. A terv – mellyel kapcsolatban még online várják a véleményeket, javaslatokat – készítése széles körű társadalmi egyeztetés mentén történt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív részvételével. A Kormány által biztosított jelentős nemzeti társfinanszírozás révén kimagasló mértékű, több mint 7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar agráriumnak. Elkészült a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai terv, amelyet az Agrárminisztérium – a benyújtás előtti utolsó lépésként – társadalmi vitára bocsátott. A mostani, III. körös társadalmi egyeztetést az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. koordinálja, annak keretében bárki beküldheti a véleményét az erre a célra létrehozott online felületen.
