Az internetről megtanult módszerekkel épül egy különleges csirkefarm az ukrán határ közelében. A gazdaság francia fajtákat tenyészt, ezek közül a a piros tarajú, fehér tollazatú és kék lábú bresse-i csirke emelkedik ki. Amiről a tulajdonosok bátran állítják, hogy náluk boldogabb, és finomabb is, mint a hagyományos tartású társaik.
A témát a hvg.hu írta meg riportjában. Egy Budapesten élő, fiatal, háromgyerekes pár hetente legalább egyszer megteszi a több mint háromórás utat az ukrán határnál fekvő, alig 1000 lelkes Tiszakerecsenybe. Az itt nevelkedett Héver Tímeát és férjét, a Nyírbátorból származó Kerekes Attilát, az Alemitta alapítóit a családjukon kívül az az almáskert vonzza vissza, ahol az ország -szerintük- legboldogabb csirkéi élnek.
A gazaságban komoly tervezés és fejlesztés történt. 7-8 éve, az első gyerek születése után jött az ötlet, hogy valamit csinálni kellene. Érdekelt a gasztronómia, a szüleim házánál megvolt a terület, és szerettem volna, ha itt hozunk létre valamit – mondta a közgazdász pályát a farm kedvéért feladó Tímea a hvg.hu-nak. Ekkor azonban még nem került szóba a pályamódosítás, és az ingázás ellenére párja, Attila a mai napig fizikusként dolgozik Budapesten. Elsőre a baromfitartás sem volt forradalmi gondolat. A magyarok húsfogyasztásának csaknem felét a csirkehús adja, ennek ellenére nehéz minőségi alapanyagot találni. Az itt nevelt francia fajták viszont remek tulajdonságúak, jó genetikával rendelkeznek. Ennek azért is van jelentősége, mivel sok fajta nem is bírja már a szabadtartást.
Ezen túl azonban a minőséget a gazdálkodás határozza meg. Ezek pedig a következők:
- A csirkéket náluk legalább 12 hétig tartják – a hagyományos tenyésztésben az állatok mindössze öt hét alatt érik el a 2,2-2,5 kilós vágósúlyt, de a háztáji csirkék is csupán nyolc hetet élnek.
- Egy négyzetméteren összesen tíz csirkét lehet tartani – az Alemittánál pedig 8 hektáron átlagosan ezer csirke kapirgál.
- Azt is meghatározzák, mivel lehet táplálni az állatokat. Jellemzően gabonával etetik őket kukorica helyett – a tiszakerecsenyi csirkék csak az indítótápnak kapnak fehérjében dús, GMO-mentes szóját. A takarmány ugyan nem bio, a területnek viszont van ökominősítése. A tulajdonosok fontosabbnak tartják, hogy ezek a csirkék nem kapnak antibiotikumot, sem más adalékot – írja a hvg.hu.
Francia sztárcsirke, kék lábbal
A bresse-i csirke 1957 óta védett fajta, a tenyésztés engedélyezett területét pedig még 1936-ban jelölték ki. A csirkéket 14 hétig tartják szabadon, utána két hétre bezárják, a ketrecekben pedig tejbe áztatott gabonával etetik őket. Így a mozgástól és a broilercsirkékhez képest magas életkortól izmos, masszív hús szaftosabbá válik.
