A takarmánycirok a világ egyik legnagyobb mennyiségben termesztett fűféléje és gabonanövény, mely a kukorica olcsóbb és szárazságtűrőbb alternatívája. Magyarországon a rendszerváltozás előtti évtizedek alatt a cirok elterjedt haszonnövény volt, azonban azt követően a hazai termelés jelentősen visszaesett. Az elmúlt években viszont ismét fellendülőben van a ciroktermesztés Magyarországon, a 2021-es évben körülbelül 50 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel. Dr. Palágyi Andreát, a Gabonakutató Nonprofit Kft. Cirok Nemesítési csoportvezetője beszélt a jelentőségéről.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük. A ciroknövényt jellemzően gyenge talajtípusokra szokták ajánlani, persze azért a jobbakat is szereti, és a leggyakrabban öntözetlen és homokos területekre kerül – mondta dr. Palágyi Andrea. A növény inkább a lazább talajokat kedveli, és más kultúrákhoz képest magasnak mondható a hőmérsékletigénye is. A mostani hősokkot remélhetőleg még átvészeli, de azért már a cirokot is megviselik a rendkívüli hőhullámok. A Gabonakutató Cirok Nemesítési csoportvezetője elmondta azt is, hogy a ciroknak a kukoricánál jóval kisebb a vízigénye, sőt, az afrikai származásának következtében nagyon jó a szárazságtűrése, és még olyankor is jól érzi magát, amikor a többi növénykultúrában már problémák jelentkeznek a szárazság miatt.
A terméscsökkenés itt is mérhető, a termésbiztonság viszont megmarad
Hazánkban az idei, szélsőségesen száraz évben a cirok termése is feltehetően kevesebb lesz, ám ahogy Palágyi Andrea hozzátette, a termésbiztonságra most is számítani lehet. A szakember elmondta, hogy a cirok előnye az is, hogy a kukoricához képest jóval kevesebb növényvédő szerre van szükség a termesztése során, a vetés utáni gyomirtózás az, ami fontos. Ha nincs tetűfertőzés, amire bizonyos időszakokban – például szárazság idején – érzékeny a növény, akkor nem kell növényvédelemre költeni, és ezen az éghajlaton egyelőre nincs olyan gombás vagy baktériumos betegség, ami komoly kockázatot jelenthet. A klímaváltozás azonban változtathat ezen – fogalmazott a ciroknemesítő.
Ugyanis, ha folytatódik az a tendencia, hogy egyre északabbra tolódik a melegebb éghajlat, és egyre inkább elsivatagosodik az alföldi régió, akkor számítani lehet arra, hogy megjelennek olyan betegségek, amelyek eddig a trópusi égövben fordultak elő. Éppen ezért a Gabonakutató szakemberei folyamatosan nemesítenek, és remélik, hogy az új fajták megfelelnek majd a változó körülményeknek.
Előnyök és eredmények
A cirok nagy előnye, hogy nincs komoly szántóföldi betegsége, és ha az alsó leveleken foltok jelennének meg – rovarkártétel vagy baktériumos fertőzés miatt -, azt a növény még el tudja viselni termésveszteség nélkül. A cirok emellett ügyesen tárolja a vizet és a harmatot is jól tudja hasznosítani. Így például a dél-alföldi régióban, ahol az év során alig esett csapadék, még mindig zöldek a növények és a levélvégek sem száradtak el – mondta dr. Palágyi Andrea. Összességében elmondható tehát, hogy a cirok a kukoricánál látványosan jobban viseli a kedvezőtlen aszályos körülményeket, és növényvédelmi szempontból is kevesebbet kell foglalkozni vele.
Az egyik cirokféléből, a zöldtakarmányként használt szudánifűből még öntözés nélküli területen is 30-40 tonnát kaszáltak hektáronként a Gabonakutató kiszombori telephelyén. A szudánifű a jelenlegi körülmények között is kétszer kaszálható a tenyészidő alatt, így végül az említett zöldtermés duplája várható. Optimális időjárási körülményeknél pedig ennek a kétszeresét is tudja adni egy szudánifű hibrid, ha öntözött, jó minőségű talajba vetik – közölte dr. Palágyi Andrea.
Idén rosszabb, de még mindig jobb mint más szilázs-alapanyagok
Az idei évvel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a zöldtermés-eredmény ugyan elmarad egy esős évjáratban megszokottól, de még mindig sokkal jobb, mint ami más gabonafélékből előállított szilázs esetén elérhető. Így a jövőben a cirok valóban a kukorica alternatívája lehet. A nemesítők éppen ezért bizakodóak, hogy a következő időszakban tovább fog nőni az érdeklődés, különösen az alkalmazkodóbb cirok hibridek iránt, amelyek jobban viselik a hosszan tartó hőséget.
A cirokfélék hazai termesztését illetően dr. Palágyi Andrea elmondta, hogy az elmúlt 5-6 év során közel megkétszereződött a vetésterület, ami évente 5-10 ezer hektárral növekedett. 2021-ben már 50 ezer hektár körüli területen vetettek cirokot Magyarországon, idén ez még több lehet. A szakember szerint a vetőmag-igényből érezhető, hogy van rá kereslet, hiszen a Gabonakutató vetőmag eladása is megkétszereződött az elmúlt 6 év során. Évi 6-8 ezer zsákot adnak el cirok vetőmagból, de akár 10 ezer hektárra valót is szívesen forgalmaznának.
Egyre többen választják a termesztésbe
Ezt a növényt egyre több gazda választja, mivel a kukorica/napraforgó termesztésével a szélsőséges időjárás miatt folyamatosan gondok vannak. A cirok viszont jó alternatívája lehet ezeknek, beilleszthető a vetésforgóba, és jól művelhető a kukorica termesztésére használatos gépekkel is. A cirok azonban nem csodanövény, ha valaki öntözőrendszerrel rendelkezik, vagy az észak-nyugati régióban szeretné termeszteni, természetesen jobb terméseredményeket érhet el. Ám Magyarországon hagyományosan azokra a régiókra koncentrálódik a cirok termesztése, ahol aszálysújtotta területek vannak – mondta a szakember. Szerinte a növény a Dunántúlon hozza a tőle elvárható termést, ott 2-3-szor olyan magasra megnőnek a növények, mint az Alföldön. A cirokkal kapcsolatban kiemelte, hogy míg kukoricából öntözés nélkül szinte semmit nem lehet már betakarítani, a cirok még ilyen helyeken és körülmények között is képes néhány tonnás termést hozni.
A felvásárlók rendszere és a vetőmagok
Ami talán visszaveti a ciroktermesztés növekedését, hogy a felvásárló piac még nem eléggé alakult ki, mint ahogy az a kapcsolati rendszer sem, ami segítene abban, hogy a gazda rátaláljon a felvásárlóra/feldolgozóra. Ha messzebbre kell szállítani a cirok termést, az sokaknak már nem éri meg. Ez egy olyan probléma, amit még fejleszteni kell, hiszen a ciroktermesztésben pedig még bőven van növekedési potenciál – hívta fel rá a figyelmet dr. Palágyi Andrea.
A szakember szerint, ha a piac kiépülne, akkor akár a teljes hazai igényt ki lehetne elégíteni saját termesztésű vetőmagokból. Arra a kérdésre, hogyan hasznosítják hazánkban a cirokot, a nemesítő elmondta, hogy a termés 90%-ban állati takarmányként kerül felhasználásra, bár minden évben vannak új érdeklődők, akik kimondottan élelmezési céllal termesztenék a növényt.
További felhasználási módok
A szemes cirok ugyanis alkalmas lehet sör- és pálinka gyártására is, míg a silócirok szára – annak magas cukortartalma miatt – az édesipar számára lehetne alapanyag. Ez utóbbival kapcsolatban viszont problémát jelent, hogy nincs olyan üzem Magyarországon, amely ezzel foglalkozna, mivel a régi cukorgyárak felújítása és hasznosítása elmaradt. A cirok továbbá élelmiszeripari alapanyagként is hasznosítható, gluténmentes szemtermése a kukoricáénál magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, és mivel nem kell bajlódni a hántolással, teljes kiőrlésű lisztben is lehet gondolkodni belőle.
Magyarországon a ciroknak mindenképpen van jövője, és ebben az évben nagyon megmutatkozik, hogy mekkora lehetőségek rejlenek benne. Egyre fokozódik iránta az érdeklődés, melyet az évről évre növekvő termőterület és vetőmag-igény is jelez – közölte dr. Palágyi Andrea.
