Olyan biológiai kártevőirtó megoldáson dolgozik egy vegyipari és biotechnológiai cég, amely csak egyetlen kiválasztott faj egyedeit pusztítja el, minden más élő szervezetet megkímél. A vállalat az élő szervezetek fehérjeelőállítását megakadályozó biológiai eljárást, az RNS-interferenciát használva szeretné elérni ezt. A technológia egyik kiszemelt kártevője a kolorádóbogár, ismertebb nevén a burgonyabogár.
Mike Bean, a Syngenta a terméktechnológiai és fejlesztési vezetője a krumplibogár példáján ismertette a kutatás-fejlesztési folyamat lényegét. Elmondta, hogy az emberiség mostanra már tud annyit az egyes rovarokról, hogy a közöttük lévő különbségek alapján is fel tudja venni velük a harcot. Ezzel lehetővé vált az olyan eljárások kifejlesztése, amely az egyik fajra hatást gyakorol, a másikra viszont nem. Mike Bean arról is beszélt, hogy már terveztek olyan RNS-szekvenciát is, amely a krumplibogarat elpusztítja, de a hozzá közeli rokonságban álló repcebolhát (Psylliodes chrysocephala) nem. A Farmers Guardian cikkére az Agrárszektor talált rá.
Változtathatóak lesznek a kiszemelt fajok, amiket az RNS-interferencia pusztít el a technológia
A szekvencia természetesen úgy is módosítható, hogy a repcebolhát pusztítsa el, és a krumplibogarat hagyja érintetlenül. Ezzel a megoldással arra is lehetőség nyílt, hogy a Syngenta csak egy-egy kiválasztott kártevőre korlátozza le a termék hatását, így megkímélve a nem veszélyes, de még inkább a hasznos ízeltlábú fajokat. Mike Bean elmondta, hogy a krumplibogár ellen kifejlesztett szekvenciát több rovarfajon is tesztelték, de az csak annak az egy fajnak az egyedeit pusztította el. A technológia, amely nem használ génszerkesztést és génmódosítást, körülbelül 7-10 év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba.
A burgonyabogár életmódjáról
A burgonyabogár egész nyáron aktív, télire beássa magát a földbe, átaludva ezt az évszakot (csak az imágó tud áttelelni). Miután tavasszal a felszínre jön, először fiatal növényeken kezd táplálkozni. Utána indul meg a peterakás időszaka; a nőstények petéiket a tápnövény leveleinek fonákára helyezik, átlagosan 20-30 darabból álló petecsomókban. A kikelő lárvák többnyire csoportosan rágnak, míg a kifejlett bogarak jellemzően magányosan élnek. Hazánkban évente 2 nemzedék fejlődik ki, a mediterrán éghajlatú országokban 3 is kifejlődhet, tőlünk északabbra viszont jobbára csak egy-egy nemzedéke jelenik meg évenként. Nem csak a lárva, de a kifejlett bogár is súlyos kártevő, hiszen a bogarak az érési táplálkozásuk alatt 2-3-szor annyit fogyasztanak, mint a lárvák egész fejlődésük alatt. A krumplibogár 1-2 évig él – írja a kártevőről a Wikipedia.
