A tavasz utolsó hónapjában, májusban is fontos cikkeket közöltünk az agrárhírek között az támogatások témájában. Beruházásokról, fejlesztésekről számoltunk be, valamint olyan lehetőségeket is számba vettünk, amelyből sok termelő profitálhat, ha megfelel a támogatási feltételeknek, és pályázik. Ehhez és az írott tartalmaink olvasásához is sok sikert, erőt és egészséget kívánunk a Magro.hu csapata nevében. Itt a júniusi agrártámogatások hírösszefoglaló!
Nagy a tét a magyar állattenyésztők számára: támogatásokkal tartanák életben az ágazatot. A 2022-es év történelmi súlyosságú aszálya, a takarmányhiány, az inputköltségek növekedése, az állatbetegségek az állattenyésztési ágazat helyzetét is megnehezítették. Az ágazat csökkenő kibocsátását az állami segítségek – például a likviditást segítő intézkedések – igyekeztek enyhíteni – mondta Feldman Zsolt a Magyar Állattenyésztők Szövetségének küldöttközgyűlésén. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Pest vármegyei Gödöllőn tartott rendezvényen beszélt a részletekről.
Mikor és mit lehet kaszálni, hogy megfeleljünk a támogatási feltételeknek? Szemlénkből kiderül, hogy melyik főbb támogatás esetén mire kell figyelni a gazdálkodóknak. A szálas fehérje támogatásban részesülő gazdák kötelezettsége, ha többéves kultúrára kapnak szálas fehérje támogatást, akkor az első éves kultúrát (ide számít az előző őszi telepítés is), illetve a felülvetett kultúrát is első évben augusztus 1-ig egyszer kell lekaszálni. Többéves kultúrát minden év július 1-ig kétszer le kell kaszálni.
Hozzá kell szokniuk a gazdáknak a dinamikus változásokhoz
A környezeti kihívások, a bővülő zöld követelményrendszer és az új Közös Agrárpolitika módosuló szabályaihoz való alkalmazkodás jelentik a 2023-as év legfontosabb feladatait az agrárvállalkozások számára – hangzott el az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának sajtóreggelijén. A meghívott szakértők szerint a termelésbiztonságnak, a termelékenység-növelő fejlesztéseknek és a digitalizációnak lehet kulcsszerepe.
A 2023-as év további fontos változásokat is eredményez az agrárvállalkozások számára az új Közös Agrárpolitika (KAP) életbe lépésével. Kiemelt célja, hogy az európai mezőgazdasági termelők jövője fenntartható legyen, a kisebb gazdaságok célzottabb támogatásban részesüljenek, az uniós országok pedig rugalmasabban igazíthassák az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz, adottságokhoz.
A megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezetben rövid távon jelentős segítséget jelenthetnek az energiaköltségek csökkentését támogató beruházások. Hosszú távon pedig a termelésbiztonságot növelő korszerű, energiahatékony technológiák bevezetése és alkalmazása támogatja legjobban a vállalkozások eredményességét, versenykésességet és piaci pozícióját. A szakemberek szerint a 2023-as és a 2024-es év a korábban már elkezdett beruházások véghezviteléről, kifuttatásáról fog szólni.
Nagy számban mondták fel a biztosítók a szerződéseket a tavalyi károk után
Új korszakot nyitott a 2022-es aszály az agrárbiztosítások piacán is, a rekord méretű kárkifizetések után több biztosító is felmondta a korábbi szerződéseket – derült ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) közleményéből. A szövetség adatai szerint a biztosítók tavaly mintegy 52,9 milliárd forintnyi mezőgazdasági kárt fizettek ki, ami 45 százalékkal haladta meg a 36,4 milliárd forintnyi agrárbiztosítási díjbevételüket.
Átrendezik az agrárbiztosítások piacát a tavalyi súlyos aszály miatti káreseményeket követő rekordméretű kárkifizetések, a biztosítók szerződések tömegét mondták fel ennek következtében – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.
Újabb 8 kérelem: tovább nőtt a támogatott termelői csoportok száma
Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy elősegítse az elismeréssel rendelkező termelői csoportok termelésének és teljesítményének piaci követelményekhez való illesztését, valamint az áruk közös forgalmazását, ennek érdekében támogatja a termelői csoportokat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az államtitkár emlékeztetett: a VP3-9.1.1-20 Termelői csoportok és szervezetek létrehozása című felhívásra benyújtott támogatási kérelmek közül újabb 8 kérelemre, mintegy 1,5 milliárd forint összeggel született támogatói döntés.
Az agrártárca írta meg, hogy a termelői csoportoknak a Vidékfejlesztési Program alapján két támogatási körben nyílt lehetőségük pályázati forráshoz jutni, amelyet szervezeteik megalakításával és működtetésével kapcsolatos költségek fedezetére fordíthatnak. Eddig 100 termelői csoport részére 14,29 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-27-es támogatási időszakban – javára válik a gazdának és a környezetnek
A gyorsuló ütemben változó klíma, az évről évre szélsőségesebbé váló időjárás világszerte jelentős kihívás elé állítja a gazdálkodókat, egyre inkább sürgetve az átállást egy fenntartható gazdálkodási modellre. Az EU agráriumot érintő stratégiái meghatározzák az agrártámogatásokat. Az ezekre épülő hazai KAP Stratégiai Terv úgy készült, hogy inkább ösztönözze, mint korlátozza a gazdálkodókat.
Az új zöld támogatási rendszer a már bevált és jól ismert gyakorlatok mellett néhány új elemmel is kiegészült. Bővült a támogatásra jogosult hektár fogalma, a kölcsönös megfeleltetés helyét átvette a feltételesség, az I. pilléres, vagyis közvetlen támogatások körébe pedig bekerült az Agro-ökológiai Program (AÖP).
Megvan, kiknek nem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni az idén
A klímaszélsőségek, az orosz-ukrán háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. A 2022-es történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak óriási növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is. Ezért az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős rendszerek üzemelnek-e – írta a NAK. Utóbbiak jelentős energiaigénye miatt nagyon eltérőek a termelők által fizetett vízdíjak. Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hosszú ideje lobbizik azért, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá. Ezzel is segíteni kívánják az öntözött területek vízpótlásának biztosítását és az öntözésfejlesztést úgy, hogy hazánk megfeleljen az európai uniós irányelveknek.
Évekig tartó, komoly támogatást hoz a hazai mezőgazdaságba az Agrár-EDIH program
Az Európai Digitális Innovációs Központok (European Digital Innovation Hub – EDIH) ötlete az Európai Bizottság Digitális Európa Programjának keretében született meg, melynek célja az Európai Unióban az innováció előmozdítása. Az Európa-szerte több, mint 150 taggal rendelkező EDIH-hálózat tagjai között szerepel az Agrár-EDIH is, amely többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részvételével működik Magyarországon.
Az Agriculture, Artificial Intelligence, Data, DigitalTech és High Performance Computing témakörökben specializálódott öt EDIH Budapesten mutatkozott be a nagyközönség előtt, a European Institute of Innovation & Technology irodájában. A kapcsolódó sajtótájékoztatón számos előadó vett részt, akik között kormányzati szereplők, partnerek és szakemberek is szerepeltek.
Az Agrár-EDIH (Agricultural European Digital Innovation Hub) szolgáltatásaival elősegíti a mezőgazdasági vállalkozások digitális transzformációját, az infokommunikációs technológiák alkalmazásának elterjedését, valamint az adatgyűjtésre és -elemzésre alapuló agrárszaktanácsadási, döntéstámogatási módszertanok és gyakorlatok fejlesztésével hozzájárul a hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodás megvalósításához.
