Az elmúlt három évtized azt mutatja, hogy a rendszerváltás után a juhászat lett a megváltozott gazdasági körülmények vesztese. Ennek ellensúlyozására most komoly lépések történnek az ágazat helyzetbe hozására.
Egykor Magyarország volt a juhászati ágazat egyik legnagyobb központja, ám idővel a juhhúsfogyasztás nagyon lecsökkent. Jelenleg ez az érték alig éri el a fejenkénti évi 0,35 kilogrammot. A juhállomány jelentős része elöregedett, és nem termel. A korábbi fő termék, a gyapjú nyersgyapjúként hagyja el az országot, az ágazat pedig a jelenlegi támogatások nélkül nem maradna működőképes. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hazánkban jelenleg 8800 körüli működő juhtenyészet van (zömében családi gazdaságok). Ezekben mintegy 1 millió 158 ezer juh tartásával foglalkoznak, ebből 805 ezer anyajuh, 78 ezer pedig kecske – számol be a NAK oldala.
Az elmúlt három évben a juh- és kecsketenyésztés egyre több figyelmet kapott, mert az állattartó termékpályák közül a kiskérődző ágazat volt korábban leginkább a hátérben. A nagyobb figyelem azért is indokolt, ugyanis jellemzően közjavakat szolgáló ágazat, gazdasági jelentősége mellett fontos társadalmi hatása van. Az állatok legeltetése a gyepek karbantartását és a biodiverzitás fenntartását is kiválóan biztosítja.
A juh- és kecskeágazatnak mind a magyar termelés feltételei, mind a külpiaci körülmények lehetővé teszik, hogy hosszú távon 1 250 000 – 1 500 000 nőstény kiskérődzőt lehessen tartani. Ez 10 ezer család megélhetését tudná tartósan biztosítani. Ehhez azonban technológiai korszerűsítésre van szükség a fajtakérdések területén, az oktatásban, és a továbbképzésben is. Meg kell találni az őshonos fajták és a korszerű húshasznú, valamint tejhasznú állatok helyét, továbbá újra kell gondolni a gyapjúhasznosítás lehetőségeit.
Ezért tesz lépéseket a Kamara, Az ágazatban működő szervezetek és felsőfokú oktatási intézmények összefogásával elkészítették a kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztési tervét, amelyet a szakminisztérium is elfogadott. Ezután megkezdték a részletek megvalósítását. A közösen kidolgozott stratégia eredményeként összefogás jött létre az ágazatban, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége, a Magyar Juh- és Kecsketej-gazdasági Közhasznú Egyesület, a Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet, a Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, Debreceni Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem és az Agrárgazdasági Kutatóintézet állandó részvételével. Ezzel párhuzamosan jött létre a magyar juh- és kecskeágazat képviselete Brüsszelben a COPA / COGECA juh munkacsoportjában, így érték el a jelenleg alkalmazott direkt támogatási rendszer bevezetését.
Kidolgozásra és bevezetésre került a tenyészkos/tenyészbak beállítási támogatás, ágazati értékelő konferenciákat szerveztek. Jelenleg is több ágazati program és támogatás előkészítése folyik. Ha pedig a magyarok fogyasztási szokásait is sikerülne megváltoztatni a juh- és kecsketermékekre nézve, az nagy lökést adhat az ágazatnak.