Ahogyan arról már hírt adtunk, 2016-tól érkezik az új vadgazdálkodási törvény. Az új törvényben sok újdonság kapott helyet, többek között új alapokra helyezi és szigorúbban szabályozza a vadkár viselését és megtérítését.
A vadgazdálkodás egyik legnagyobb problémája és legtöbbet vitatott területe a vadkár. 2013-ban a kifizetett vadkár összege meghaladta 2,3 milliárd forintot, ennek mintegy felét három megyében, Somogyban, Vasban és Zalában fizették ki.
Az új jogszabályban új megközelítésben szerepel a vadkár. Ennek legfontosabb elemeként a törvény rögzíti: a vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, nem tekinthető rendellenesnek a vad megjelenése a mező- és erdőgazdasági területeken. Ebből következik, hogy a vad táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, amelyet a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni.
A gazdálkodó által viselt vadkár mértéke az új jogszabály szerint az okozott kár 10 százaléka. Ha azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében őt terheli.
A most elfogadott jogszabályt egy új paragrafussal is kiegészítették, ami a vadkár pénzügyi fedezetére vonatkozik. Eszerint a vadászatra jogosultnak a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítására elkülönített számlán pénzügyi vadkáralapot kell létrehoznia. Az alapba 2018. november 1-jétől az előző évi vadkár mértékének megfelelő összeget kell elhelyezni.
Az új törvényben a vadkárok megelőzése érdekében tételesen meghatározták a vadászatra jogosult és a földhasználó kötelezettségeit. Ezen túlmenően a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara közösen kidolgozta a vadkárok megelőzésével kapcsolatos és a szakértőkkel szemben támasztott követelményrendszert.
A NAK és a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág Megőrzési Intézet (VMI) október 20-tól november 28-ig kérdőíves felmérést végzett az új törvény vadkárral kapcsolatos rendeleteinek szakmai megalapozásához. A kérdőív a mezőgazdasági vadkárok mértékével, a vadkárbecslési eljárással, a károk megelőzésével és a kártérítési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok megismerése és összegyűjtése érdekében készült. A kérdésekre több mint 2100-an válaszoltak, 72 százalékuk gazdálkodó, 28 százalékuk vadász.
Csányi Sándor professzor, a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója szerint a kérdőívek feldolgozása most kezdődik, és az összegzéssel a jövő év első negyedévében készülnek el.
Forrás: haon.hu
