Egy kimutatás szerint Magyarországon az erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztásból ered. Ezzel negatív rekord vagyunk Európában. Közeleg az év első leginkább tűzveszélyes időszaka, tegyünk azért, hogy ne mi legyünk az elrettentő példa.
Ritka kivételnek számít hazánk, de sajnos nem jó értelemben. Magyarországon – a kimutatások szerint – az erdőtüzek csaknem 100 százaléka emberi gondatlanság következménye. Mivel közeleg az év egyik kiemelten tűzveszélyes időszaka, a NÉBIH óvatosságra inti a kirándulókat és a gazdákat egyaránt.
A tavaszi tüzekre jellemző, hogy a február-áprilisi, jellemzően csapadékhiányos időszakban pusztítanak. Ekkor még nem zöldül ki igazán a vegetáció és az elöregedett, száraz aljnövényzet, valamint a lombok nagyon könnyen lángrakapnak. Nem feltétlenül kell közvetlenül meggyújtani ezeket a száraz növényeket ahhoz, hogy komoly tűzvészt okozzunk. Elég egy őrizetlenül hagyott tűz, vagy éppen a kerti grillezés közben a szél által odébb fújt szikra és máris megvan a baj. Egy ilyen eset akár több millió facsemete pusztulását is okozhatja, továbbá súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva akár sok állatfaj kicsinyeit is.
A klímaváltozásnak a vegetációs tüzekre is van hatása. Kevesebb a csapadék, így hosszabb a száraz időszak, több vegetációs tűz üthet ki, ha nem vagyunk elővigyázatosak. Mivel a tüzek 99 százaléka emberi gondatlanságból ered, így a legjobb megelőzés, ha odafigyelünk környezetünkre. Egy erdei bográcsozást lehetőleg szélcsendes időpontban rendezzünk meg, a tüzet pedig gondosan oltsuk el. Ellenkező esetben a még izzó parázs akár 2-3 nap múlva is lángra kaphat, ezzel újabb pusztítást végezve a természetben.
Az erdők mellett a mezőgazdasági területeken is komoly pusztítást okozhat egy tűzvész. Rossz esetben akár egy gazda éves munkáját is tönkre teheti egy ilyen esemény. Vigyázzunk hát a természetre, tartsuk be a szabályokat és óvjuk a környezetünk értékeit.
