Kétség sem férhet hozzá: éledezik a természet. Az időjósok szerint melegedni fog az idő a következő hetekben, a gazdálkodók ezért már élesítik metszőollóikat, melyekkel megalapozhatják az idei gyümölcstermést. Nem mindegy azonban, mit és hogyan metszünk.
A szőlő és a gyümölcsfák akár 30-40 éven keresztül is szolgálhatnak bennünket, ezért szükségük van a törődésre. Értelemszerűen, ha nem foglalkozunk velük, termőképességük az évek múlásával csökken, egyre kevesebb és rosszabb minőségű gyümölccsel fognak megajándékozni bennünket. Ügyes és szakszerű metszéssel azonban fiatalon, jó kondícióban tarthatjuk fáinkat, ezt pedig azok minőségi terméssel fogják meghálálni. Éves szinten akár 20 kilogrammal is több termés kerülhet le egy metszéssel karbantartott fáról, mint a metszés előtti években.
Általánosságban elmondható, hogy a már termő gyümölcsfákat úgy kell metszeni, hogy a napsütés minden részét érje és a permetszer is minden zugba elérjen. Legyen a fa szellős annak érdekében, hogy átjárhassa kellőképpen a levegő, így a betegségek terjedése is nehezebb lesz. Ennek érdekében a korona belseje felé törekvő vesszőket tőből kell kimetszeni, valamint a lefelé hajlóakkal is így kell tenni. A sűrűn álló, egymást keresztező vesszőket és gallyakat is ritkítsuk meg.
A gyümölcsfák törzséből sarjak törhetnek elő. Ezek rendkívül gyorsan képesek növekedni, ezáltal komoly tápanyag-mennyiséget vonnak el a fától, valamint a betegségeknek is további lehetőséget adnak a fertőzésre. Ezeket mielőbb távolítsuk el a fákról, valamint a túl erősen metszett fákon megjelenő vízhajtásokat is arasznyira metsszük vissza.
A metszés után megmaradó nagyobb sebeket valamilyen sebkezelő szerrel kezeljük le. A kezeletlen sebek ugyanis szabad utat engednek a kórokozóknak a fa belsejébe.
Végül néhány különlegesség…
A szeder esetében a letermett indákat vágjuk ki tőből, a hónaljvesszőket pedig 4-5 centisre vágjuk vissza. Málna esetében a letermett vesszőkkel hasonlóan járjunk el, mint a szeder esetében.
A szőlő metszésénél elsődleges, hogy tudjuk, milyen szőlővel dolgozunk. Ugyanis minden fajta másmilyen termővessző-hosszúságnál terem biztonságosan. Van, amelyik rövid csapon, van, amelyik hosszú csapon, vagy éppen szálvesszőn terem megfelelően. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a szőlő esetében a metszéssel a fürtök számát is ’beállítjuk’. Ne hagyjunk túl sok termőrügyet a tőkéken, mert az a termés minőségére negatív hatással lesz.
Őszibarack esetében ugyan ez a helyzet, mint a szőlőnél: inkább kevesebb termésre törekedjünk, de cserébe az minőségi, jó ízű és zamatos lesz.
