Idén is „lerohanják” a kerteket a spanyolcsigák

A meztelen csiga – más néven spanyolcsiga – az utóbbi években egyre több kárt okoz hazánk kertészeti kultúráiban is. Kiskertekben gazdálkodók és nagy területet művelők is szembe kerülnek a mindent letaroló állattal, igazán sikeres védekezési mód azonban nem sok van ellene.

Spanyolcsiga, meztelen csiga. A kertészeti kultúrákat termesztő gazdálkodók hátán a hideg futkos, ha meghallják ezeket a szavakat. Nem véletlen. A spanyolcsiga jóformán minden növényt lerág, ami az útjába kerül. A fiatal egyedeket tövig képes lerágni, az idősebbekben pedig éppen annyi kárt tesz, hogy azt már ne lehessen elfogyasztani. Ki enne meg jóízűen egy csiga által megdézsmált salátalevelet?

Mohóságuk mellett a legfontosabb tulajdonságuk az, hogy rendkívül szaporák. Épp ezért olyan nehéz védekezni ellenük. Természetes ellenség híján pedig annyi van belőlük a kertekben, hogy abba jobb nem is belegondolni.

Ahol a meztelen csiga megjelenik, ott nem sok termés marad
Ahol a meztelen csiga megjelenik, ott nem sok termés marad

 

Régen nem volt ennyi csiga – mondják az öregek. A modern kori csigainvázió többek között annak köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben egyre kevesebb szerves trágya kerül a talajba. Pedig a szerves trágyából olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek némiképp gátolják a csigák terjedését. Az utóbbi évek árvizei és csapadékos időszakai is nagymértékben elősegítik a kártevők szaporodását.

Kiskertekben a sózásra esküsznek a termelők, mint bombabiztos megoldásra. A só ugyanis ha rákerül a csiga testére, olyan kémiai folyamatokat indít el, amelyek következtében szörnyű halált hal a kártevő. Sózni azonban nem célszerű, ezzel ugyanis a talajt is károsítjuk. A csigaölő permetszerek is jól hasznosíthatóak, de ezek nem kerülhetnek olyan növényekre, melyeket szándékozunk elfogyasztani. Így ez sem a legjobb megoldás.

Az indiai futókacsa tűnik egyelőre a legjobb megoldásnak a kis- és nagy területen gazdálkodók számára egyaránt. Ez a fajta kacsa szinte kizárólag csigát eszik, könnyen le tudja nyelni és egész nap képes lakmározni a – számára- ízletes kártevőből. Hátrány, hogy húsa nem finom, itthon ezért nem tenyésztik, így nehéz hozzájutni.

Végül egy jó hír, ami elsősorban a kertészeteknek lehet majd ideális, ha széles körben elterjed: brit tudósok egy meztelencsiga-szedő robot kifejlesztésén kezdtek dolgozni. A robot egyenként szedi össze a csigákat, melyek egy megsemmisítőbe kerülnek. Már Angliában és Franciaországban is bemutatták az eszközt, de fejlesztése tovább folyik, így erre még nem számíthatnak a gazdálkodók.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban i...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Így védekezzen a meztelen csiga ellen! Azt mondják a meztelen csigáról, hogy azon kevés teremtmények egyike, amelyeknek semmi haszna. Ez biztos így lehet, mert nem beszéltem még olyan kertb...