Országos szinten az összes vetőmagvizsgálat egyharmadát a békéscsabai laboratóriumban végzik. Ez évente közel húszezer vizsgálatot jelent. A gazdáktól érkező magvak bekerülnek egy rendszerbe, ahol számkóddal látják el őket, ezután kerülnek a hűtőkamrákba, ahol elkezdődik a csíráztatás folyamata.
A magyarországi vetőmagvizsgálatok egyharmadát Békés megyében végzik – közölte a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója a NÉBIH országjáró vetőmag fórumának békéscsabai állomásán. Az eseményen többek között bemutatták a Békéscsabai Járási Hivatalhoz tartozó Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály laboratóriumában zajló munkát is – írta a Behir.hu.
Ezeket vizsgálják a szakemberek
Az ott dolgozó szakemberek a vetőmagok csírázóképességét vizsgálják, majd kiválasztják a megfelelő szemeket és elkülönítik a többitől. Ez az osztály Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyére terjedően látja el a feladatait – mondta el az agrárügyi főosztály főosztályvezetője.
A vetőmag előállításától egészen a forgalmazásig folyamatos hatósági felügyeletet gyakorolnak. Ennek a célja az, hogy a forgalomban kizárólag igazolt eredetű, fajtaazonos, megfelelő minőségű és egészséges vetőmagvak kerüljenek – emelte ki dr. Onody Gyula.
A Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Rákóczi Attila azt is elmondta, hogy a mezőgazdaságnak nagy hagyománya van a megyében, hiszen Békés az ország egyik éléskamrája.
Országosan a fémzárolt vetőmagok nagyjából 40 százaléka ebből a térségből kerül ki, de például kukorica esetében ez eléri majdnem az 50 százalékot. Zöldségek esetében pedig a szaporító anyag tekintetében pedig 70 százalékot itt, Békés megyében állítjuk elő.
Dr. Rákóczi Attila
A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság elnökhelyettes-igazgatója már arról beszélt, hogy 140 éve van Magyarországon vetőmag-minősítés. Lukács József kiemelte: azért indította a NÉBIH a rendezvénysorozatot, hogy a gazdálkodók és a termelők képet kapjanak a változásokról, valamint kifejthessék a véleményüket.
Vetőmag témában itt írtunk arról korábban, hogy milyen módszertani fejlesztéseket vezettek be a GOSZ-VSZT búza- és kukorica fajtakísérleteiben. Az őszi búza és a kukorica fajtakísérletek idei módszertani változtatásainak az a célja, hogy a gazdálkodók a termelés kiinduló pontját képező fajtaválasztásban pontosabb és részletesebb adatokat kaphassanak az egyes fajtákról. A búza- és kukorica fajtakísérletek során új vizsgálatokkal több adatot tudnak meg a kutatók.
