Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatáskörének tágítását és gyorsabb bevezetését kéri a Parlament a globális éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) 2027-től folyamatosan kellene bevezetni, 2032-re fel kellene hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával. A CBAM hatálya alá be kellene vonni a szerves vegyi anyagokat, a műanyagokat, a hidrogént és az ammóniát, valamint a közvetett kibocsátásokat. A legkevésbé fejlett országokat az uniós költségvetésből kellene támogatni.
Az Európai Parlament 2022. június 20-án, szerdán 450 szavazattal, 115 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadta tárgyalási álláspontját az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmusról (CBAM), amely a világ első ilyen jellegű eszköze. A döntés a 2022. június 7-i plenáris vitát követi.
A Parlament egyetért azzal, hogy a globális karbonkibocsátás csökkentése érdekében be kell vezetni a mechanizmust, amellyel az EU a nem uniós országokat is kibocsátáscsökkentésre ösztönzi, ugyanakkor elejét veszi a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). Azonban a képviselők magasabb elvárásokat támasztanak a mechanizmussal szemben.
A CBAM hatályának kiterjesztése
A Parlament a Bizottság által javasolt termékek (vas és acél, finomítók, cement, szerves vegyi alapanyagok és műtrágyák) mellett a szerves vegyi anyagokra, műanyagokra, hidrogénre és ammóniára is kiterjesztené a CBAM hatályát. A Bizottságnak a szerves vegyi anyagok és a polimerek esetében először el kellene végezni egy technikai értékelést annak érdekében, hogy az újonnan hozzáadott anyagok esetében is zökkenőmentesen alkalmazható legyen a CBAM. A képviselők továbbá a közvetlen (vagyis a gyártók által felhasznált energiából származó) kibocsátást is bevonnák a mechanizmus hatálya alá, hogy a rendszer jobban tükrözze az európai gyártók által viselt költségeket.
A CBAM be-, az ingyenes engedélyeik kivezetése
A tervek szerint a CBAM 2023. január elsején egy 2025 végéig tartó átmeneti időszakkal lépne életbe. A Parlament szerint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó, fent felsorolt termékekre már 2032-re teljes körűen alkalmazni kellene – ez három évvel korábbi időpont a Bizottság által javasoltnál. Az exportőrök 2032-ig ingyenes CBAM-tanúsítványokat kapnának: 2023-2026 között a teljes behozatalukra, 2027-ben az import 93 százalékáig, 2028-ban 84 százalékáig, 2029-ben 69 százalékáig, 2030-ban feléig, és 2031-ben negyedéig.
2032-re, a CBAM hatályba lépésével egyidejűleg az ETS hatálya alá tartozó uniós iparágnak adott összes ingyenes kibocsátási engedélyt ki kellene vonni a forgalomból.
Ezeket a változásokat is szeretnék elérni
A Parlament azt kéri, hogy ha egy, a leghatékonyabbak közé tartozó uniós gyártó a CBAM hatálya alá tartozó terméket szeretne exportálni az Unió ETS rendszeréhez hasonló mechanizmussal nem rendelkező országba, akkor egy exportkiigazítási mechanizmus keretében az exportra szánt termékek mértékében ingyenes kibocsátási egységeket kaphasson. A Bizottságnak 2025. december 31-ig jelentésben kellene értékelnie az ETS és a CBAM hatását a CBAM által lefedett és az Unión kívülre eladott termékek gyártására, a globális kibocsátások alakulására és az exportkiigazítási mechanizmus Kereskedelmi Világszervezet szabályaival való kompatibilitására.
A Parlament kiemelte: a CBAM és az ETS koherens működése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió a Kereskedelmi Világszervezet szabályai között maradjon, és hogy a CBAM ne váljon a protekcionizmus eszközévé.
Központi hatóságra van szükség
A Parlament szerint 27 külön tagállami hivatal helyett egy központi hatóságot kellene felállítani, amely hatékonyabban, átláthatóban és költséghatékonyabban intézhetné a CBAM-mel összefüggő ügyeket. Az is megelőzhető lenne, hogy az importőrök a nekik legmegfelelőbb ügyintézési fórum kiválasztása érdekében válogassanak a hivatalok között.
A bevételek elosztása és a támogatások
A Parlament a tanúsítványok értékesítéséből származó bevételt az Unió költségvetésébe irányítaná. A képviselők megjegyzik, hogy az Uniónak a CBAM-tanúsítványok eladásából származó bevétellel legalább egyenértékű pénzügyi támogatást kellene nyújtania a legkevésbé fejlett országok számára annak érdekében, hogy azok is haladhassanak iparuk karbonmentesítésével. Ez a támogatás az uniós klímacélok és a nemzetközi kötelezettségvállalások, például a párizsi megállapodás teljesítésében is segítene.
Mohammed Chahim (S&D, Hollandia) jelentéstevő szerint
„Az éghajlattal kapcsolatos uniós törvényalkotás szempontjából történelmi jelentőségű nap a mai. A CBAM-mel immár van olyan eszköz a kezünkben, amellyel kereskedelmi partnereinket gyártókapacitásuk dekarbonizálására ösztökélhetjük, hiszen bárhol is szennyezzék a környezetet, mostantól fizetniük kell érte, ha az európai piacon szeretnének üzletet kötni. A CBAM jelentős mértékben hozzájárul majd az uniós és a globális klímavédelmi célok eléréséhez.”
A következő lépések
A Parlament készen áll a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokra. A CBAM az Irány az 55%! csomagba tartozó jogszabályok egyike. Ez az a csomag, amelynek eredményeként az Unió 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig – a klímarendelettel összhangban – elérné a nettó zéró kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.
Az üzemanyagok elégetéséből származó globális széndioxid-kibocsátás közel 27 százaléka a nemzetközi kereskedelemből származik, és ugyan az Unió jelentősen csökkentette a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátását, az uniós importból származó kibocsátása folyamatosan növekszik. Ez pedig aláássa a globális kibocsátáscsökkentés érdekében tett uniós erőfeszítésket.
