Podcast beszélgetésen vett részt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. A beszélgetésben többek között arról volt szó, hogy miként hatott a koronavírus-járvány a vadgazdálkodásra és a bérvadásztatásra. Növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel. Kitértek rá, hogy milyen szabályozásbéli előrelépések történtek a mezőgazdasági és erdei vadkárokkal kapcsolatban, valamint arra, hogyan zajlik a vaddisznóállomány afrikai sertéspestis miatti gyérítése.
Bár a vadászati év február 28-án zárult le, és az évértékelés ezt követően várható, az már most látható, hogy a 2020-as évnek rendkívül sok tanulsága van – írta a NAK. A koronavírus-járvány miatti korlátozások 2020-ban elsőként az őzbakvadászatot érintették, mert rengeteg külföldi vendégvadász maradt el a határzár miatt. A nyáron, a kevesebb korlátozás hatására ez kiegyenlítődött, mivel sok külföldi augusztusra ütemezte át a vadászatokat, illetve a belföldi vendégvadászok aránya megnövekedett. Nagyobb volt a baj a gímszarvasvadászatok terén: a bőgéskor nem voltak tisztázottak a határátlépési szabályok, és bár a hazai vadászkamara számos lépést tett, hogy gazdasági tevékenységnek minősüljön a vendégvadászat, végül nem sikerült elérni ezt. Így a vadászok csak korlátozottan jöhettek be az országba. Ezt követően pedig a társas vadászatok, vaddisznóhajtások, terelővadászatok, apróvadvadászatok vonatkozásában is számottevő volt a csökkenés.
Kétharmaddal csökkent a vendégvadászok száma
A 2018-2019-es vadászati évhez képest a 2020-2021-es évadban a külföldi vadászvendégek 68 százaléka elmaradt, ami komoly veszteséget jelent a szektornak. A korlátozások miatt a vadászatra jogosultak nem voltak képesek maximálisan teljesíteni a mennyiségi kilövési terveket sem. Ezért arra is van esély, hogy a mezőgazdasági vadkár nagyobb mértékű volt, ami a vadásztársaságoknak jelentős kiadást jelent.
A legutóbbi vadászati törvény módosításának komoly pozitívumai a vadkárral kapcsolatos jogszabály-változások, amikhez a vadászkamara és a NAK konstruktív együttműködésére volt szükség. Az összefoglaló szerint mindamellett, hogy a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, meg kell teremteni a már bekövetkezett vadkár korrekt értékelésének feltételeit. Ugyanis korábban sokszor volt nagy vita a gazdálkodók és a vadgazdálkodók között arról, hogy mit kell kifizetni. Sok szubjektív elem épült be a vadkárszakértők részéről a kármegállapítási folyamatba, emiatt a két kamara szakértőket felkérve, közös finanszírozással hozott létre protokollt a tényszerű megállapításhoz. Ez egyelőre ajánlás, de a szaktárcánál már kezdeményezték azt, hogy kötelező legyen alkalmazniuk azt a vadkárszakértőknek.
ASP és állami segítség
A beszámoló szerint bár furcsán hangzik ugyan, és csak rövid távon kedvező hír, hogy a vadgazdálkodók vesztesége 2020-ban az afrikai sertéspestis (ASP) miatt csökkent. Ugyanis az állam anyagiakkal is segítette és segíti a vaddisznóállomány apasztását. Ez kompenzálta valamelyest a gímszezon és a fizető társasvadászatok elmaradását. A külföldi tapasztalatok alapján sajnos hosszú távon együtt kell élni az afrikai sertéspestissel. A vadászkamara maximálisan támogatja, hogy az EU által előírt létszámapasztási tervet bevezessék. Az ASP-t megállítani, terjedését korlátozni véleményük szerint úgy lehet, ha jelentősen csökken az állománysűrűség.
Az összefoglaló szerint 2014 óta a vadászkamarában átalakították a belső működési rendet, transzparenssé tették a működést. A kormányzat részéről a 2014 előtt rendelkezésre álló források megnégyszereződtek. A korábbi 500 millió forint helyett – a hatvani múzeum nélkül – 2 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodhatnak. A Vadgazdálkodási Alap révén 1,5 milliárd forint támogatást kapott 750 vadászatra jogosult szervezet (ez az összes jogosult több mint fele), önrésszel együtt így 2,4 milliárd forintot fordíthattak fejlesztésre, főképpen az apróvadgazdálkodás erősítésére – írták.
