Bajban az európai növényvédelem: két fontos hatóanyag engedélyének megújítását szavazta le az Európai Unió

Aggályosnak találta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által feltérképezett humánegészségügyi kockázatokat az Európai Bizottság, ezért nem javasolta a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyének megújítását. A tagállamok többsége támogatta a határozattervezeteket. Az EFSA augusztusban kiadott jelentése szerint a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok a gyanú szerint idegrendszeri és genetikai elváltozásokat okozhatnak, ezért az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy 2020 januárjától ne újítsák meg a hatóanyagok felhasználási engedélyét.

A FruitVeB írta meg, hogy a klórpirifosz az 1965-ös bevezetése óta a legszélesebb körben használt mezőgazdasági célú rovarirtó a világon. Engedélyezése 2006-ban történt az Európai Unióban, ahol a növényvédőszer hatóanyagok engedélyét rendszeresen felülvizsgálják a folyamatosan bővülő tudományos eredmények fényében. A klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok jelenleg sincsenek engedélyezve 8 tagállamban. Ezek a következők: Dánia, Finnország, Írország, Németország, Lettország, Litvánia, Svédország és Szlovénia. 

Nem javasolta a klórpirifosz és klórpirifosz-metil növényvédőszer-hatóanyagok engedélyének megújítását az Európai Bizottság - képünk illusztráció
Nem javasolta a klórpirifosz és klórpirifosz-metil növényvédőszer-hatóanyagok engedélyének megújítását az Európai Bizottság – képünk illusztráció

A hatóanyagok Uniós engedélye 2020. január 31-én jár le, ezt követően már tilos lesz a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagokat tartalmazó készítmények forgalmazása és felhasználása.

A citrusféléknél a legnagyobb a felhasználási arány

Egy tanulmány szerint a klórpirifosz az első 15 szer között van, ha a kertészeti termékekben leggyakrabban megtalált növényvédőszer hatóanyagok listáját vizsgáljuk. A citrusfélékben fordul elő legtöbbször, a felhasználás nagyobb arányban a mediterrán tagállamokban történik. Egy tanulmány szerint a hatóanyag a vizsgálatban szereplő gyümölcsök közül minden negyedik grapefruitban és a narancsok, mandarinok harmadában jelen volt. Spanyolországban a vizsgálatban szereplő minden ötödik gyümölcsben találtak klórpirifosz hatóanyagot vagy származékát, legnagyobb arányban narancsban és mandarinban.

Ez indokolná az engedély megújítását 

A két hatóanyag visszavonása komoly fejtörést okoz azoknak az európai kertészeknek, akiknél megjelent a barna márványospoloska. A Távol-Keletről érkező poloskafaj óriási károkat tud okozni a kertészeti kultúrákban. A déli tagállamok közül Olaszországban a legjelentősebb a probléma, és a kártevő egyre terjed. Hazánkban 2014-ben találták meg és az elmúlt években egyes kultúrákban már komoly gondokat okozott. Idén nyáron már tőlünk északabbra is megtalálták, így mostanra Csehország és Szlovákia is fertőzött terület. A poloskafajt idén már több tagállamból is jelentették, így Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban is terjed.

Hazánkban is jelen van, és terjed

Magyarországon eddig alma, körte, paradicsom, paprika és szárazbab állományokban okozott nagyobb károkat, de más növényi kultúrákból is jelentették a faj előfordulását. Az alma és körte termelők tapasztalatai alapján a kései károsítási időszakban, szedés előtt torzulások, deformációk már nem feltétlenül alakulnak ki, ám a szívogatások helyén a gyümölcshús idővel felpuhul, megbarnul, és az ilyen gyümölcs tárolhatósága nagyban romlik. 2019-ben már volt olyan magyarországi termelő, akinél a márványospoloskák körtében 100, almában pedig 30-40 százalék terméskiesést okoztak.

Az ázsiai márványospoloska a rovarirtó szerek nagy többségével szemben nagyfokú toleranciát vagy teljes rezisztenciát mutat. Kémiai védekezésre a széles hatásspektrumú inszekticidek közül néhány rendelkezik elfogadható hatékonysággal. Ezek közé tartoznak a jövőben már nem használható klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok is, melyek mindenféle szelektivitás nélkül pusztítják a rovarokat, köztük a poloskákat is. Ezért tartós használatuk környezetvédelmi szempontból aggályokat vet fel. Azonban elfogadható eredményt értek el a kártevő populációk kordában tartásában. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...