Végrehajtási szakaszába lépett a párizsi klímaegyezmény. A napokban megszavazott intézkedések kihatnak a mezőgazdaságra is ezért a magyar gazdálkodóknak is lesz bőven tennivalójuk az ügyben.
A párizsi klímaegyezmény célja, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentse az Európai Unió a károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az uniós vállalást kötelező nemzeti célokra bontották le, amelyek érintik a mezőgazdaság területét is. Az elemzések szerint hazánknak 7 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentést kell végrehajtania, melyből a mezőgazdaságban dolgozók is ki kell, hogy vegyék a részüket.
A mezőgazdaságon belül ugyanis az állattenyésztés és a növénytermesztés is felelős az üvegházhatású gázok légkörbe jutásáért. Az ammónia kibocsátás 99 százaléka például az állattenyésztéshez, a hígtrágyázáshoz és a szintetikusnitrogén-tartalmú műtrágyázáshoz volt köthető hazánkban, 2015-ben. Ugyanebben az évben a nitrogén-oxidok tekintetében szintén a mezőgazdaság volt a legszennyezőbb, 25 százalékos nemzetgazdasági részesedéssel.
2013-ban a metán esetén a teljes kibocsátás 37 százaléka a mezőgazdasághoz, a dinitrogén-oxid esetén a teljes szennyezés 79 százaléka a mezőgazdasághoz volt köthető – írja a nak.hu.
Látható tehát, hogy a mezőgazdaság az egyik leginkább környezetszennyezőbb ágazat hazánkban, így a kibocsátás visszaszorításáért nagymértékben a gazdálkodóknak kell tenniük a jövőben.
