A megerősödő és a magyaroknál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár versenytárak miatt, illetve a csökkenő európai kereslet okán nincs kereslet a magyar mézre – kongatják a vészharangot a piaci szereplők.
Bár konkrét adatok még sem az idei méztermésről, sem a belföldi fogyasztásról nem állnak rendelkezésre, a piaci helyzet alapján valószínűnek tűnik, hogy a mézexport ebben az évben csökkenni fog. Ezt pedig elsősorban a kereslet visszaesése okozza majd – olvastuk a Világgazdaság cikkében.
A vegyes méz – amely a belföldi bolti forgalom 80 százalékát adja – ára stagnál, illetve csökken.A termelők részére átadott, kompenzációs felárral kiegészített felvásárlási ár kilogrammonként 580–600 forint, ami 542–561 forint nettó árat jelent.
A világpiacon is a vegyes méz fogy a legnagyobb mennyiségben, ebben a szegmensben pedig most az ukrán méz a meghatározó. Szakértők szerint az idén Ukrajnából 60-80 ezer tonna termés várható, csökkenő árak mellett. Most kilónként 2–2,1 eurós áron szállítják le az árut a vevőknek.
A magyar vegyes méz ezzel szemben, 580 forintos felvásárlási áron, és 60-70 forinttal drágábban juttatható el ugyanazokhoz a vevőkhöz.
A román és a bolgár áru is olcsóbb a magyarnál. Eszerint körülbelül 530-550 forintos bruttó felvásárlási árból kellene itthon is kiindulni, miközben a hazai méhészek nemrég még arról nyilatkoztak, hogy 600 forint alatt nem is éri meg pergetni. Ebben a piaci helyzetben áremelkedés nem várható, még a némileg stabilabb árakat mutató akácméznél sem.
A konkurensek alacsony árain túl az is oka a kereslet visszaesésének, hogy az unióban csökkent a mézfogyasztás. Ennek oka lehet az is, hogy enyhébb az időjárás, az idén sem volt még igazi hideg, amikor – a betegségmegelőzésből mézet fogyasztók vásárlásai miatt – több fogy.
