Az új, 2023. január 1-től érvényes Közös Agrárpolitika környezeti ambíciószintje az eddigieknél magasabb. A fenntarthatóbb mezőgazdaság és élelmiszeripar irányába mutató előírások hangsúlyosabban szerepelnek benne: a tagállamoknak a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát kell majd környezet- és éghajlatvédelmi intézkedésekre fordítaniuk. A zöld beavatkozások között említhető az eco-scheme (agro-ökológiai alapprogram), amely a közvetlen támogatási boríték 25 százalékát jelenti. Megnéztük a fő célkitűzéseket, amelyekre rengeteg pénzt lehet támogatásként igényelni az Európai Uniótól.
A KAP reform egyik újdonsága, hogy a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát egy újraelosztó (redisztributív) támogatás formájában kell elérhetővé tenni, melynek célja az. I. pilléres támogatások igazságosabb elosztása a kis és közepes méretű gazdaságok számára – írta a NAK. A generációs megújulás elősegítése végett a tagállamoknak a közvetlen támogatási boríték legalább 3 százalékának megfelelő összeget kell csoportosítaniuk a fiatal mezőgazdasági termelő számára, amely történhet az I. vagy a II., de akár mindkét pillérből is. Emellett az elfogadott jogszabály előírja egy 450 millió euró éves költségvetésű válságtartalék-alap létrehozását. Mivel rengeteg igényelhető EU-s pénzről van szó, megnéztük az Európai Unió weboldalán, mire lehet lehívni a támogatásokat.
Az új Közös Agrárpolitika legfontosabb szakpolitikai célkitűzései
A 2023 és 2027 közötti időszakban a Közös Agrárpolitika 9 fontos célkitűzésre fog épülni. Az uniós tagállamoknak e célkitűzésekre kell alapozniuk a KAP stratégiai terveiket.
A célkitűzések a következők:
- tisztességes megélhetés biztosítása a mezőgazdasági termelők számára;
- a versenyképesség javítása;
- az erőviszonyok kiegyensúlyozottabbá tétele az élelmiszer-ellátási lánc mentén;
- az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések meghozatala;
- a környezet védelme;
- a tájak és a biológiai sokféleség megőrzése;
- a generációs megújulás támogatása;
- a vidéki térségek gazdaságának élénkítése;
- az élelmiszer-minőség és az egészség védelme.
A fő szakpolitikai célkitűzések elemzése
Az Európai Bizottság egy sor rövid tájékoztatóban mutatja be az említett 9 célkitűzés mögött meghúzódó okokat. Ezek a tájékoztatók összefoglalják az egyes célkitűzésekkel kapcsolatos fő tényeket és a célkitűzések szakpolitikai jelentőségét.
A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelem garantálása
„A mezőgazdasági termelők jövedelme 2017-ben átlagosan nem egészen a fele volt annak az összegnek, amit más munkával megkereshettek volna. Ez az arány egy évtizeddel azelőtt még egyharmad volt.”
Fő célkitűzés: a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából.
A tájékoztató megvizsgálja az uniós mezőgazdasági üzemek jövedelme terén jelenleg fennálló helyzetet, a KAP által e jövedelmek támogatásában játszott szerepet és a különböző uniós országok és ágazatok közötti eltéréseket. Ezenkívül foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az intézkedések mely kombinációira van szükség a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelem támogatására irányuló fő célkitűzés megvalósítása érdekében.
A versenyképesség fokozása
„A demográfiai változások és a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése miatt megnőtt az élelmiszerek és az ipari termékek iránti kereslet, ami fokozta a mezőgazdasági erőforrásokra nehezedő nyomást.”
Fő célkitűzés: a versenyképesség és a mezőgazdasági termelékenység fenntartható módon történő javítása azon kihívások kezelése érdekében, amelyek a szűkös erőforrásokkal rendelkező, az éghajlatváltozás kapcsán számos bizonytalansággal szembesülő világban jelentkező megnövekedett keresletből fakadnak.
Ez a tájékoztató áttekintést ad egy sor, az uniós mezőgazdaság termelékenységének növelését szolgáló ösztönzőről és szakpolitikai eszközről. Például kutatási és innovációs programokról, új technológiákról, vidékfejlesztési és infrastrukturális intézkedésekről, hatékony tanácsadási rendszerekről, valamint a mezőgazdasági üzemek vezetőinek továbbképzéséről.
A mezőgazdasági termelők értékláncokon belüli helyzete
„A mezőgazdaság szerepe a hozzáadott érték-láncban alacsony és változatlan, ami a magas inputköltségekre, a termelés ingadozásaira és a szolgáltatások körének bővülésére vezethető vissza.”
Fő célkitűzés: a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítása.
A tájékoztató megvizsgálja, hogy miként erősítheti meg az új KAP a mezőgazdasági termelők helyzetét olyan intézkedések révén, mint például a mezőgazdasági termelők közötti együttműködés elmélyítése, a piac átláthatóságának fokozása és a tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni fellépést szolgáló hatékony mechanizmusok működtetése.
A mezőgazdaság és az éghajlatváltozás-mérséklés
„Csökkenteni kell az uniós mezőgazdaság üvegházhatású gáz-kibocsátását, hogy teljesíteni tudjuk a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinket, és megvalósítsuk a fenntarthatósággal és a biogazdasággal kapcsolatos uniós stratégiákat.”
Fő célkitűzés: hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez.
Ez a tájékoztató azt vizsgálja meg, hogy miként járulhat hozzá a mezőgazdaság az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez új üzemvezetési és talajgazdálkodási technikák alkalmazása révén. Ezenkívül azt a kérdést is tanulmányozza, hogy milyen kockázattal jár az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra nézve.
Hatékony talajgazdálkodás
„A mezőgazdasági talajok az EU-ban 51 milliárd tonnának megfelelő mennyiségű szén-dioxidot tartalmaznak. Ez a mennyiség jelentős mértékben meghaladja az uniós tagállamok által évente kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.”
Fő célkitűzés: a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása.
A tájékoztató az egyik legfontosabb természeti erőforrásra, a talajra összpontosít, amely nélkülözhetetlen tápanyagokkal, vízzel, oxigénnel látja el a növényeket, és fejlődésük alapjául szolgál. A tájékoztató megvizsgálja továbbá a talaj egészségével kapcsolatos aggályokat, és kiemeli a talajvédelem előmozdítására irányuló szakpolitikák jelentőségét.
Biológiai sokféleség és megművelt tájak
„Míg egyfelől az agrártevékenység nagymértékben függ a biológiai sokféleség különféle aspektusaitól, másfelől maga is fontos szerepet játszik a mezőgazdasági területektől függő élőhelyek és fajok védelmében.”
Fő célkitűzés: hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése.
Ez a tájékoztató az EU-n belüli biológiai sokféleséggel foglalkozik, és kiemelt figyelmet fordít a biológiai sokféleség és a megművelt tájak, illetve a tájképi elemek közötti kapcsolatokra. Ezeket a kapcsolatokat szem előtt tartva ismertet néhány, a mezőgazdasági ágazatban végrehajtandó változtatást, bemutatja a KAP keretében jelenleg rendelkezésre álló releváns eszközöket, és a szóban forgó téma kapcsán fontos kérdéseket vet fel a KAP jövőbeli alakulását illetően.
Strukturális változás és generációs megújulás
„A mezőgazdasági ágazat dinamikussá tételéhez szakképzett és innovatív fiatal termelőkre van szükség, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat képes legyen reagálni a legkülönfélébb társadalmi igényekre, a minőségi élelmiszerek iránti kereslettől kezdve a környezeti közjavakkal kapcsolatos elvárásokig.”
Fő célkitűzés: a mezőgazdasági ágazat korszerűsítése a fiataloknak az ágazat számára történő megnyerése és üzletfejlesztésük javítása révén.
Ez a tájékoztató azonosítja az Unió fiatal mezőgazdasági termelői előtt álló kihívásokat és e termelők szükségleteit. Felvázolja, hogy egy, a szükségletek felmérésén és a várt eredmények számszerűsíthetőbbé tételén alapuló, célzottabb támogatási rendszer miként mozdíthatja elő a generációs megújulást és járulhat hozzá nagyobb mértékben a mezőgazdasági ágazatban működő fiatal termelők sikerességéhez.
Munkahelyek és növekedés a vidéki térségekben
„A KAP nagyon fontos szerepet játszik a vidéki térségek több problémájának enyhítésében is, amelyek a munkanélküliséggel és a szegénységgel állnak összefüggésben. A Világbank korábbi tanulmánya igazolta, hogy a Közös Agrárpolitika hozzájárul a szegénység csökkentéséhez.”
Fő célkitűzés: a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is.
Ez a tájékoztató a KAP által a vidéki gazdaságban betöltött szerepet tanulmányozza, és megvizsgálja, hogy a jövedelemtámogatás és a vidékfejlesztési kiadások miként járulnak hozzá a foglalkoztatási ráta és az életszínvonal fenntartásához.
Egészség, élelmiszerek és antimikrobiális rezisztencia
„2011 és 2016 között az állatgyógyászati célú antimikrobiális szerek értékesítésének volumene 25 európai ország adatait összesítve több mint 20 százalékkal csökkent.”
Fő célkitűzés: az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása. Többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén.
Ez a tájékoztató az antimikrobiális rezisztencia következtében az állattenyésztésben jelentkező kihívásokra, az állatjólét, az állatok egészsége és az élelmiszer eredetű megbetegedések közötti szoros kapcsolatokra, valamint azokra az uniós fellépésekre összpontosít, amelyek segíthetik a mezőgazdasági termelőket és az uniós országokat az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben.
Fontos tudnivalók a Közös Agrárpolitika újdonságairól
A Közös Agrárpolitika reformjának tárgyalásai során több újdonság is nagy hangsúlyt kap.
Tovább…
