Az inváziós növényfajok elterjedéséről készít webtérképet természetjárók, természetvédelmi civil szervezetek bevonásával a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Agrártudományi Kutatóközpont. A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t tájékoztatta arról, hogy a magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása.
A többségében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, és ennek következtében erősödött az árvizek kockázata. A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. Ez a rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait – írta a közlemény.
Adatbázist készítenek
Az ezt szolgáló Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázis kialakítása az egyik célja a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével szeptemberben létrejött kutatócsoportnak.
A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek egy webtérképen közzétett adatokkal segítenék az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, felhívva ezzel a figyelmet a probléma fontosságára. A projekt egyik szakmai előzménye az SZTE kutatóinak a Plants nevű tudományos folyóiratban megjelent cikke. Ebben a selyemkóró terjedését a Dél-Alföldön meghatározó földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát mutatták be.
A kutatócsoport tagjai megkezdték a 6 legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását.
Ezek a következők:
- a selyemkóró,
- a keskenylevelű ezüstfa,
- az aranyvessző,
- a gyalogakác,
- a bálványfa,
- az akác.
A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, továbbá drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Ezen kívül a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi – mobil applikációval – gyűjtött terepi adatokra is számítanak.
