Az utóbbi időben igyekeztünk a lehető legtöbbet foglalkozni a rendkívül aktuális klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival. A témát a jelenleg is zajló konferenciasorozatunkban is felvállaltuk, mert most még épp időben vagyunk ahhoz, hogy lépjünk. De az ózonnak mi a köze mindehhez? Nézzük meg ezt is az Ózon világnapja (szept. 16.) alkalmából!
Nehéz lenne olyan embert találni, aki nem hallott már az egyre vékonyodó ózonrétegről, és az ózonlyukról. Vagy arról, hogy bizonyos vegyi anyagok, nehezen lebomló gázok reakcióba lépnek az ózonnal, szétbomlanak, de újraképződni már nem tudnak. Bekövetkezik az ózonritkulás. Ennek eredményeképp nagyobb mennyiségű ultraibolya sugárzás (UVB) jut el a Földre. Ez pedig károsan hat a fehérjékre, és elváltozásokat okoz a génekben. Eközben növekszik a felszín közelében lévő légkör ózontartalma, ami a szmog összetevőivel együtt fokozza az asztmás megbetegedéseket.
Tudta? Néhány érdekesség az ózonról!
- 500.000-szeres (!) hígításban is érezhető a szaga, amit a klórhoz lehet hasonlítani. Azonban a koncentrációjától függően akár szegfű vagy széna illatúnak is érezhetjük.
- A levegőn kívül a vízben, és a talajban is megtalálható.
- A nagyfokú UVB genetikai elváltozást (mutációt) okozhat a haszonnövényekben, mint például a kukorica.
- A magas ózonszint a károsítja a leveleket, mivel roncsolja a sejtfalakat. De gátolja a fotoszintézist és a gyökerek légzését is. Mindez a növény károsodásához, pusztulásához vezethet.
Mi várható?
1996 óta lassan ugyan, de nő az ózonréteg vastagsága. Ennek ellenére mégsem lehetünk nyugodtak. Az aktuális klímamodellek ugyanis azt mutatják, hogy az alsó légkör felmelegedik a globális felmelegedés következtében, emiatt pedig a sztratoszféra alsó része valamennyit hűlni fog. Mindez viszont segíti az ózon lebomlását. Ezzel azonban újra ott vagyunk, hogy az ózonréteg elvékonyodik.
Ha minden jól megy, a szakemberek számításai szerint még akkor is csak 2068-ra állhat csak vissza az ózonréteg 1970-es állapota.
Fotó: wikipédia
