Míg a Dunántúlon jó állapotban vannak a növényállományok, az ország keleti felében katasztrofális helyzet uralkodik a jelentős csapadékhiány miatt. Különösen az őszi vetésű kultúrák esetén várható igen alacsony termés. Gyói Gábor, a FitoHorm Kft. dél-alföldi régiójának szaktanácsadója mutatta be nekünk a borús helyzetképet, de egyben a tanulságok levonása után megoldási javaslatokkal is szolgált.
Mit tapasztal az országot járva?
A Dunántúlon az optimálist megközelítő helyzet alakult ki, míg Kelet-Magyarországon nagyon nagy a baj, tragikus az őszi növények, így az árpa, a búza és a repce állapota. Számos olyan terület van, ahol a január 1-je óta lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 100 mm-t, ráadásul, ami leesett, az is rendkívül kedvezőtlen eloszlásban érkezett. A február és a március is érdemi csapadék nélkül telt, így a korai nitrogénműtrágyák nem, vagy alig hasznosultak, és a második adag fejtrágyák sem fejtették ki hatásukat maradéktalanul. Ezeknek következtében vannak olyan helyek, ahol a kalászt sem tudta megfelelően kitolni a növény, ami képződött annak a felső harmada, fele felsült, az alsó rész pedig rendkívül rosszul termékenyült. A levélvesztés mértéke már három héttel ezelőtt elérte a 80-90%-ot, ami azért érdemel említést, mert ezek a levelek kellettek volna ahhoz, hogy az asszimilátumok, azaz levelek által előállított tápanyagok, a kalászban lévő szemeknek a kifejlődését támogassák. Ez ugyancsak elmaradt. Így rendkívül gyenge termés várható, és attól félek, a pesszimista becsléseket is alulmúló eredmények fognak születni. Ennek már vannak jelei. Egy-két helyen, főleg a Duna-Tisza közötti homokosabb vidékeken, a gazdálkodók nem tudták megvárni a betakarítást. Akinek állatállománya van, az levágta és bálázta az kalászos gabonáját és szálas takarmányt állított elő belőle. Voltak akik betakarították az árpát, mert úgy gondolták, hogy nincs mire várniuk, és egy tonna alatti eredmények születtek. Mindez azért is tragédia, mert ebben az évben az inputanyagárak már olyan szintig emelkedtek, ami nagy anyagai problémát fog okozni a gazdáknak. Sajnálatos módon, nemcsak a kalászosok sínylették meg ezt a helyzetet, hanem a repcék is, ami tovább fogja erősíteni a repcetermesztés kelet-magyarországi visszaszorulását a vetésforgóban.
További rossz hír, hogy májusban extrém magas volt az UV-sugárzás, de a gazdák ezt nem vették kellően komolyan, így gyakran a permetezések napon belüli időzítése nem volt megfelelő. A kora reggelre tervezett permetezések megcsúsztak, csak késő délelőtt került rájuk sor, és ilyenkor a kijuttatott permetszer és az esetleg benne lévő levéltrágya nem ráhűlt, hanem rásült a levélfelületre, ami nem segítette a növények kondícióját és egészségi állapotát. Sajnálatos módon, egyes levéltrágyás cégek a gazdák kiszolgáltatott helyzetét kihasználták, további levéltrágyás kezeléseket javasoltak, pedig az összesodródott, a száradás, útján elindult levélfelületre ezeket a készítményeket már nem érdemes kijuttatni. Összességében tehát nagyon rossz az őszi vetések helyzete Kelet-Magyarországon, amiből le kell vonni a megfelelő tanulságokat.
Mik lennének ezek?
A permetezéseket a jövőben átgondoltabban, inkább az esti órákra kell időzíteni, hogy a kijuttatott növényvédő szer és permetlé ráhűljön, és ne rásüljön a levélre.
A levéltrágya kiválasztása is több figyelmet érdemel, mert annak hasznosulása és megtérülése nagymértékben múlik azon, hogy mit?, mennyit?, mikor? és hogyan? juttatunk ki. A négy kérdés mindegyikére a leginkább megfelelő választ kell adni. Ha helyes választ adunk, akkor sokat tud a levéltrágya segíteni. Egyéb esetben viszont a termék megvásárlása csak kidobott pénz.
Sokkal jobban figyelembe kell venni, hogy mit mond a növény nekünk, amiben a levélanalízis, a komolyabb biológiai ismeretek, a pontos termékismeret és a gyakorlati tapasztalat segítenek.
Ne csak az árát nézzük egy adott terméknek, hanem vegyük figyelembe azt szolgáltatást, amit a levéltrágya gyártó és forgalmazó cég nyújt, táblára adaptált szakmai tanácsok és felhasználási javaslatok formájában.
És mi a helyzet a tavaszi növényekkel?
A kelet-magyarországi gazdálkodóknak a tavaszi kultúrák jelentik az utolsó reményt, bár, sajnos, ezeknél is jelentkeztek az aszály tünetei. Szolnok megye déli részén, például, vannak olyan területek, ahol az elmúlt két hétben – dacára annak, hogy országszerte özönvízszerű csapadékról hallunk – csak 3-4 mm eső esett, vagy annyi sem!
Rossz megélni azt, hogy az itteni gazdák nehéz helyzete nem éri el az illetékesek ingerküszöbét, és félő, hogy ez a szezon óriási anyagi veszteségeket hoz majd itt a termelőknek. Ráadásul hamarosan meg kellene vásárolni a következő szezon inputanyagait az induláshoz. A gazdatáradalom egy része tehát emiatt rendkívül rossz lelkiállapotban van.
Az őszi kultúrák már menthetetlenek, még egy esetleges, a következő napokban érkező csapadék sem eredményezne érdemi javulást, mert a levél- és gyökérvesztés mértéke túl jelentős. Nem marad más, mint a tavaszi kultúrákra való koncentrálás. Próbáljuk meg azokból a lehető legtöbbet kihozni, és az idei árbevételt elérni, megmenteni az évet.
Folytassuk most egy dunántúli, illetve országos kitekintéssel!
A Dunántúlon nagyon szépen fejlődik a napraforgó és a kukorica is, de általában is itt az ideje, hogy ezeknek a növényeknek a fejlődését még megtámogassuk egy jól kiválasztott, megfelelő mennyiségben és jó időben, valamint jó technológiával kijuttatott levéltrágyával. A FitoHorm Kft. javaslata erre a speciálisan a kultúrákra szabott Kukorica és Napraforgó Csomagunk, amiben minden szükséges tápelem megtalálható. Kérje ki tanácsunkat, véleményünket az állományával kapcsolatban!
Mire kell figyelni most a kukoricánál?
Általánosságban elmondható, hogy a kukorica táplálásának a folyamatos nitrogén- és cinkellátás két nagyon fontos eleme. Portfóliónkban található olyan nitrogénoldat, például a Turbo Nitrogén, ami garantáltan nem perzsel és nagy hatékonysággal pótolja a nitrogént. Leginkább olyan helyzetekben látványos és eredményes a hatása, amikor a lehullott csapadék mennyisége nem jelent megfelelő mennyiségű. Általános probléma az országban a cinkhiány, amire a kukorica rendkívül érzékeny. Ennek a tápelemnek a pótlását is meg kell oldani. Az első kijuttatás a 3-5 leveles korban esedékes, akkor van a cinknek egy felvételi maximuma.
Sajnos, a kukoricában országosan sokfelé tapasztalunk kukoricamoly, illetve gyapottok-bagolylepke kártételt, így a rovarok elleni védekezésre is gondot kell majd fordítani, amely újabb alkalmat teremthet levéltrágyák alkalmazására. A két említett készítmény virtuális gyári csomagban Kukorica csomag néven kapható kereskedelmi partnereinknél.
És milyen állapotban vannak a napraforgótáblák?
A napraforgó esetében egy kicsit jobb a helyzet, mert a napraforgó aszálytűrő képessége jobb, mint a kukoricáé. Ugyanakkor az aszály sújtotta területeken az alsó két levélpár már lekókadt, illetve a növények felgyorsult ütemben haladnak a virágzás irányába, miközben vegetatív fejlődésüket jelentősen visszafogták, azaz törpék maradtak. A növény tehát védekezett a csapadékhiány ellen, biztosan termésdepresszióhoz fog vezetni. Ha a következő hetekben érkezne még némi csapadék, akkor egy közepes termésre lehetne számítani, amit némi levéltrágyával még érdemes lenne megtámogatni. Itt elsősorban a megfelelő bórellátás a hangsúlyos, amit kifejezetten levéltrágyával lehet hatékonyan pótolni, de érdemes odafigyelni a napraforgó magas káliumigényére, és olajos növény révén a kénigényére is. Ebben elsősorban a FitoHorm Napraforgó Csomag tud komplex módon segíteni. Hívja fel kollegáinkat, kérjen tőlük tanácsot egy adott táblára vagy helyzetre vonatkozóan, mi segítünk!
(x)
