Az őszi gyomirtás előnyei

A gyomösszetétel évről évre változik, aminek klimatikus és agrotechnikai okai vannak, így az egy- és kétszikűirtást is az adott körülményeknek megfelelően kell elvégezni. Az egyszikű gyomok, közül elsődlegesen a nagy széltippan által okozott nehézségek érdemelnek figyelmet. A jövőben pedig a perje, a csenkeszfélék és az ecsetpázsit okozhatja a legnagyobb gondot.

Továbbra sem feledkezhetünk meg azonban a „klasszikus” kétszikű gyomokról, az árvácskáról, veronikáról, ebszékfűről, ragadós galajról, pipacsról, pásztortáskáról, árvacsalánról, tyúkhúrról, amelyek nagy része tavasszal már nehezen irtható. Már csak azért sem, mert a kellemes, enyhe teleken is fejlődnek (elsősorban az árvácska, veronika, árvacsalán, tyúkhúr) és kora tavaszra már virágoznak. A virágzás fenológiai fázisában lévő növények pedig nagyon ellenállók a gyomirtó szerekkel szemben, ezért ezeket is a legegyszerűbben ősszel tudjuk elpusztítani. Arról nem is beszélve, hogy az alacsony csíraszámmal vetett hibridek számára már ősszel komoly gyomkonkurenciát jelenthetnek – olvashattuk Gaál Orsolya cikkében, ami a Nufarmer Magazinban jelent meg.

Az őszi gyomirtás számtalan előnnyel jár (Fotó: Pixabay, hpgruesen)
Az őszi gyomirtás számtalan előnnyel jár (Fotó: Pixabay, hpgruesen)

Kísérletek kimutatták, hogy az őszi gyomirtás lényegesen hatékonyabb, mint a tavaszi. A nagy széltippan esetén a védekezési küszöbérték 20-30 növény négyzetméterenként, mivel az ilyen mértékű fertőzés már kimutatható termésveszteséget okoz, ám Vas, Zala és Somogy megye egyes részein ekkora területen nem ritka a 200-300 tő nagy széltippan sem. Irodalmi adatok szerint 200-250 széltippan négyzetméterenként akár 20%-os termésveszteséggel is járhat, arról nem is beszélve, hogy mennyire megnehezíti a betakarítást. Hasonló nagyságrendű terméskiesést okozhat az erős kétszikűfertőzés is. Ezek a gyomnövények, legyenek akár egyszikűek, akár kétszikűek, már ősszel is jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el a kultúrnövénytől, főleg az olyan fajtáktól, amelyeket alacsony tőszámmal vetnek, vagy kicsit gyengébben bokrosodnak.

Az őszi gyomirtás idejét az határozza meg, hogy a kultúrnövény milyen fenológiai fázisban van, és ezen intervallumon belül a kijuttatást a gyomnövények fejlettségéhez kell igazítani. Az őszi készítmények többségét az egyszikűek 1–3, a kétszikűek 2–4 leveles állapotáig javasolják, mert a bokrosodott, gyökérváltott egyszikűek ellen a hatékonyságuk jelentősen csökken. A csapadékos időjárás a készítmények hatékonyságát növeli, de ne ennek alapján döntsünk, hanem a gyomok fejlettségét figyeljük. Az őszi gyomirtásra megvásárolt készítmények akár enyhébb téli napokon is kijuttathatók, ha a kijuttatásukat valamilyen oknál fogva ősszel nem tudtuk elvégezni. Fontos, hogy a kezelés fagymentes időszakban történjen, a hőmérséklet pedig a kijuttatás idején 5 fok felett legyen.

Az őszi gyomirtás előnyei
• Ősszel mind az egyszikű, mind pedig a kétszikű gyomok a legérzékenyebb fenológiai fázisban vannak, ezért a gyomirtás hatékonysága ilyenkor a legnagyobb.
• Korai sikeres gyomirtással időben kikapcsoljuk a kultúrnövény mellől a gyomkonkurenciát, megszüntetjük a versengést a vízért és a tápanyagért.
• Az őszi gyomirtásra alkalmas készítmények tartamhatással rendelkeznek, így a télen és kora tavasszal csírázó gyomok ellen is védenek.
• Akad néhány olyan gyomfaj, mint például az egércsenkesz, amely csak ősszel van olyan fenológiai állapotban, amikor hatékonyan tudunk ellene védekezni.
• Ha a területen nincs évelő kétszikű (acat, szulák) vagy mélyről csírázó magról kelő kétszikű (napraforgó-árvakelés), akkor az ősszel elvégzett gyomirtás elégséges. Ha ezek a gyomok tavasszal megjelennek, akkor is olcsó hormonhatású készítménnyel, akár a gombaölő szeres kezeléssel együtt, egy menetben elvégezhetjük a felülkezelést.
• Az egyszikűek ellen hatékony készítmények nagy része őszi árpában tavasszal nem használható.
• Ha a gyomirtást ősszel elvégezzük, a tavaszi munkacsúcs jobban időzíthető, széthúzható, a munkák kevésbé torlódnak össze, főleg szeles, csapadékos időjárás esetén. Különösen igaz volt ez az idei évre, amikor a márciusi tél után hirtelen megérkezett a nyár. A télből jó állapotban kijövő őszi vetések növekedése ugyan márciusban egy kicsit megtorpant, de a hirtelen beköszöntő meleg időjárás miatt két hét alatt egy hónapnyit fejlődtek. Ezzel együtt tömegesen jelentek meg a rovarkártevők is, amelyek minden kultúrában nagy gradációt mutattak. Egyszerre kellett volna három helyen permetezni, az egyéb munkákról (talaj-előkészítés, tavasziak vetése) már nem is beszélve. Szerencsés volt az, akinek legalább a kalászosok gyomirtásával nem kellett bajlódnia.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Hatékony védekezés a parlagfű ellen A parlagfű elleni  hatékony védekezéshez legalább háromszori kaszálás szükséges. Az első kaszálás ideje már el is érkezett, célszerű azt ezen a héten ...
Vetik a kukoricát – de mi lesz a gyomokkal?! Nagyon jól haladnak a kukoricavetési munkálatok hazánkban – legalábbis az ország egyes területein biztosan. A vetést követően azonban (de még azt mege...
Mit kezdjünk a napraforgógyilkos Mezei acattal? A szántóföldeken tevékenykedő napraforgós és kukoricás gazdák biztosan ismerik ezt a gyomnövényt. A Mezei acat (Cirsium arvense) az egyik legnagyobb v...
Parlagfű – közeleg a második kaszálás ideje!... Egyre több az allergiás beteg, közülük a legtöbben épp a parlagfűre allergiásak. Ez az egyik oka annak, hogy jogszabály kötelezi a földtulajdonosokat ...