Mi minősül mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységének? Mekkora lehet az őstermelő ebből származó bevétele? Milyen adózási szabályokra kell figyelni? Ezekre a kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényben leírtak alapján. A téma azért is fontos, mert a földforgalmi törvény szerint a kiegészítő tevékenységek közé tartozik például a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
2021. január 1-jétől a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csg. törvény) határozza meg, hogy mely mezőgazdasági tevékenységek tekinthetőek őstermelői tevékenységnek. A Csg. törvény 2. §-ának g) pontja értelmében őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, kiegészítő tevékenység, valamint e tevékenységből származó termékfeldolgozás minősül, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget – írta az Adózóna.
Földforgalom
A Csg. törvény szerint mező- és erdőgazdasági tevékenységnek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) 5. § 18. pontjában, míg kiegészítő tevékenységnek az 5. § 14. pontjában meghatározott tevékenységek minősülnek. A földforgalmi törvény szerint a kiegészítő tevékenységek közé tartozik a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése. A földforgalmi törvény 5. §-ának 20. pontja alapján mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is.
Hogyan adózik a kiegészítő tevékenység bevétele, ha az meghaladja az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét?
Ha a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele (több kiegészítő tevékenységnél együttesen számítva) meghaladja a teljes őstermelői tevékenység éves bevételének negyedét, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A bevételi értékhatár átlépése nem jár az őstermelői jogállás elvesztésével, ezért például a bevételi arány átlépését követően az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításakor alkalmazhatók az őstermelőkre vonatkozó költség-elszámolási szabályok.
Kiegészítő tevékenységnek számít-e, ha az őstermelő egy olyan gépet értékesít, amit az őstermelői tevékenységéhez használ?
A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők (például mezőgazdasági felszerelés) hasznosítása, értékesítése a kiegészítő tevékenységek közé tartozik. Őstermelőként kiegészítő tevékenység csak a 3. pontban írt mértékig folytatható.
Ha az őstermelő egy gépet, felszerelést az őstermelői tevékenységéhez használ, akkor azt kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközként nyilvántartásba kell vennie.
Kiegészítő tevékenységnek számít-e, ha az őstermelő eladja azt a termőföldet, amin gazdálkodik, és az ebből származó bevétel őstermelői bevétel vagy önálló tevékenységből származó bevétel?
A termőföld nem számít kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, nem szerepelhet a tárgyi eszközök nyilvántartásában.
Emiatt a termőföld értékesítéséből származó bevétel nem kezelhető őstermelői bevételként, arra az ingatlanértékesítésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
