Méhészek nélkül össze fog dőlni a mezőgazdaság, ezért az Európai Uniónak tisztességes piaci feltételeket kell biztosítania az ágazat szereplőinek- közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az M1 aktuális televíziós csatornán. Bross Péter elmondta, hogy 15 éve kezdett el beáramlani Ázsiából az olcsó “műméz”, ez pedig azt eredményezte, hogy az Amerikai Egyesült Államok méhészeteinek csak a negyede maradt fenn. Az USA ezért büntetővámot szabott ki a kínai mézre, így stabilizálta a mézpiacát.
Az Európai Unió ehhez hasonló intézkedést politikai okok miatt nem fog hozni, de a méhészek szeretnék, ha észrevennék, hogy nem tudnak életben maradni ilyen piaci feltételek mellett – hangsúlyozta az OMME elnöke. Bross Péter elmondta, hogy az EU-ba évente 250 ezer tonna méz jön be, ennek a fele Ázsiából. Kína pedig a világ méztermelésének harmadát adja, 550 ezer tonna mézet termel. Ez a nagy mennyiségű olcsó méz meghatározza a többi, így a magyar méz árát is – tette hozzá. A méhészelnök arról is beszélt, hogy a méhészek szeretnék felhívni az európai lakosság figyelmét az unióban termelt méz fogyasztására. Ezzel életben tartják a méhészeket, így pedig biztosított lesz a növények méhes megporzása.
Január 27-én több nemzet méhészei tartottak békés demonstrációt Brüsszelben az Európa Tanács épülete előtt. Az időzítés nem volt véletlen, hiszen fontos, az ágazattal kapcsolatos témát tárgyaltak az agrárminiszterek az épületben. Magyar részről Nagy István az ülés előtt meglátogatta a demonstrálókat és személyesen mondott köszönetet a jelenlévő méhészek kitartásáért. Az OMME szerint nehéz megítélni a Tanács ülés eredményének alakulásában a méhészek jelenlétének jelentőségét, de egy biztos: még soha ilyen egyértelműen nem állt ki a Tanács a Mézdirektíva újratárgyalása, módosítása mellett.
A megfelelő tájékoztatás segítheti a vásárlókat és a méhészek piaci helyzetét
Az írásbeli javaslat szerint, a 110/2001/EK Tanácsi rendelet (Mézdirektíva) azon részét, mely a kiszerelt mézek eredetének feltüntetéséről rendelkezik, oly módon kell változtatni, hogy a fogyasztó egyértelmű információval rendelkezzen az üvegben lévő méz eredetéről. Ez pedig csak abban az esetben valósulhat meg, ha megnevezik a címkén a származási országot, vagy országokat. A jelenlegi szabályozás nem tájékoztatja kellőképpen a fogyasztót a méz eredetéről. A méz eredetének pontos ismerete pedig lehetőséget nyújt a mézpiacon a mézárak differenciálásra, ugyanis a fogyasztók számára egyértelművé válik, hogy egyes mézek miért drágábbak (mert az EU-ban termett méz) vagy éppen miért olcsóbbak (mert ázsiai eredetű). Így a Tanács javaslata a Mézdirektíva újratárgyalására lehetőséget biztosít az uniós méhészek számára egy magasabb mézár eléréséhez, akik ezzel esélyt kapnak vállalkozásaik biztosabb működtetésére.
A javaslatot, előzőleg írásban 16 tagország támogatta:
Magyarország, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Ciprus, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Románia, Szlovákia.
A Tanács ülésén pedig szóban további 6 tagország képviselője adta támogatását: Ausztria, Dánia, Luxemburg, Málta, Németország, Svédország. Így összesen 22 tagország (28-ból) minisztere támogatta a Mézdirektíva címkézésről szóló részének újratárgyalását.
