Az MKB Bank a fenntarthatóságra eddig elsősorban gazdasági és pénzügyi szempontból fókuszált. A jelenlegi, kiterjesztett koncepciójával azonban a mezőgazdasági piaci szereplők zöldítésének ösztönzése, az agrárium ökológiai lábnyomának csökkentése a célja, igazodva ezzel az agráriumban látható trendekhez, a nemzetközi folyamatokhoz. Kezdeményezésükkel hozzá kívánnak járulni a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez. Mindezekről Simon Attilával, a MKB Bank Agrárium Főosztályának vezetőjével, az MKB Agrárpartner Program szakmai irányítójával beszélgettünk.
Miért tartják fontosnak, hogy az MKB Bank elinduljon ezen az úton?
Az MKB Bank egyik fókuszpontja a fenntartható gazdálkodás ösztönzése lesz. Ezzel kívánjuk elősegíteni az uniós energiahatékonysági célok elérését és igazodni a globális, illetve magyarországi trendekhez. A Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Zöld Program is megmutatja, jó az irány, amely felé haladunk. A klímaváltozás és a fenntartható gazdálkodás közös ügy.
Az agrárium szereplőitől a zöld gondolat nem áll távol, mivel azonban a zöld intézkedések általában profitcsökkenést vonnak maguk után, csak kevesen tettek jelentős lépéseket ezen a területen. Az ilyen jellegű technológiai beruházások nincsenek a bankok fókuszában, hiszen számukra a vállalatok eredményessége a legfontosabb. Az MKB Bank felismerte azt, hogy csak zöld pénzügyi termékekkel és gondolkodással lehetséges egy egészséges és fenntartható gazdálkodás felépítése, illetve működtetése.
Holt tart a kezdeményezés?
A környezettudatos gazdálkodás elősegítése a távlati célunk, amely harmonizál a világban látott és tapasztalt, fenntarthatósághoz kapcsolódó kezdeményezésekkel és célkitűzésekkel. A fenntartható gazdálkodás a vizet, a levegőt, a talajt és a haszonállatokat egyaránt érintheti, tehát bármelyik szektorban lehetőség lesz a „zöldítésre”. Az MKB Bank és az MKB Agrárpartner Program ismeri és érti a gazdákat, és olyan megoldások irányba szeretne haladni, mellyel nemcsak gazdaságuk, hanem környezetük fenntartható fejlődését is biztosítani tudják.
A vízgazdálkodás terén milyen célokat szeretnének elérni?
A vízgazdálkodásnál az okszerű öntözés népszerűsítését támogatjuk. Különösen a mikroöntözés elterjesztése fontos, hogy ne egyszerűen csak a vízpótlásban gondolkodjanak a gazdálkodók, hanem egy komplett mikroklíma megteremtésén is. Eddig arra koncentráltak, hogy mennyi víz szükséges az adott hozam eléréséhez, és ha kevesebb csapadék esett, akkor azt öntözéssel pótolták, többnyire vízágyúk segítségével. Ám ez a megoldás a talaj felső rétegét tömöríti. A mikroöntözés alkalmazásával ezzel nem kell számolniuk, ki tud alakulni a növény számára kedvező mikroklíma, és a fotoszintézis kellően fel tud gyorsulni. Részben a víztakarékos mikroöntözés elterjesztésére és ezzel párhuzamosan a mikroklíma kialakítására kellene törekedni a jövőben.
A talajjal kapcsolatban mit takar a fenntartható gazdálkodás?
A talaj esetében a no-till és min-till technológiák alkalmazásával, a forgatás nélküli művelés népszerűsítése és annak alkalmazása a célunk. Ez egy jelentős szegmenst takar. A gazdák mintegy 30%-a már átállt erre a technológiára. Komoly gépesítés és technológiai váltás zajlik jelenleg a szántóföldi gazdálkodásban. Ha a talajélet ezeknek a technológiáknak köszönhetően javul, elégedettek lehetünk. Míg 2-5 évvel ezelőtt a no-till és min-till technológiák kevésbé voltak népszerűek a magyar gazdák körében, mára teljesen elfogadottá váltak.
Az EU csökkenteni igyekszik a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását. Erről mit gondol?
Ez is beletartozik a zöld banki koncepcióba. Az agrárium különösen nagy mennyiségű metánt és dinitrogén-oxidot termel. Előbbi az állatok emésztése során kerül a levegőbe, de tárolt trágyából és a hulladéklerakóban tárolt szerves hulladékból is szabadul fel. A dinitrogén-oxid kibocsátás miatt pedig a szerves és szervetlen nitrogéntartalmú trágyák használata okolható.
A mezőgazdaság az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásának mintegy 10%-áért felel. Meggyőződésünk, hogy a műtrágyák hatékonyabb alkalmazásával és jobb trágyagazdálkodással ez jelentősen csökkenthető.
Tágabb értelemben a kibocsátás csökkentése mellett a fűtéstechnológia átgondolása és a napelemek fokozottabb alkalmazása is szervesen a témához tartozik.
Az állattenyésztők milyen módon kapcsolódhatnak a zöldítésbe?
Elsősorban a legeltetéses állattartás révén. Okszerű legeltetés alkalmazásával sokat lehet előre lépni. Ilyen például a váltott legeltetés, amikor nem legeltetjük túl a legelőt.
Mind a négy említett szegmensben, tehát a víz, a levegő, a talaj és a haszonállatok terén is szeretnénk elősegíteni a fejlődést, a technológiák javulását.
Melyik területeken számítanak a legnagyobb érdeklődésre a „zöldítés” kapcsán?
Véleményem szerint az állattenyésztésben és a szántóföldi gazdálkodásban ugyanúgy nagy lehet az érdeklődés, mint a logisztikában, a szállításban vagy a csomagolóipar terén. Számos tevékenység bevonható a fenntarthatósági koncepcióba. Tudatos gondolkodásra van szükség a gazdák és a fogyasztók részéről egyaránt. Ne felejtsük el, hogy az élelmiszer stratégiai termék. A hosszú ellátási láncok helyett olyan ellátási tervet kell kidolgozni, mely minden szereplő – a gazda és a vásárló – számára is elfogadható.
A pénzügyi finanszírozóknak fontos szerepe van abban, hogy olyan „zöld megoldások” irányába forduljanak, amelyek illeszkednek a globális folyamatokhoz és a pandémia elmúltával esélyt teremtenek egy új, zöldebb világ kialakítására, a környezetbarát termelés és gazdálkodás megvalósítására. Az MKB Agrárpartner Program érti, hogy a gazdáknak mire van szükségük és mindenben a segítségükre van. Szívügyünk az agrárium.
(x)
