Az időjárás lassan tönkre teszi a takarmánytermesztést

Hogyha a várható magyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok számának gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással jár majd, a nem öntözött gyepek állateltartó-képessége csökkenni fog. Ehhez hozzájön még a nyári csapadékátlag 5-10 százalékos csökkenése, így veszélybe kerül a silókukorica termésbiztonsága. Sürgős lenne átgondolni, hogy hosszú távon milyen növénytermesztési és takarmányozási stratégia oldhatja meg a gondokat. Ehhez pedig figyelembe kell venni a húshasznú tehenek, a növendék- és hízómarhák egymástól eltérő igényeit, hogy a takarmánytermesztés ne kerüljön veszélybe.

Az Agrárágazat anyaga azokat a szántóföldi tömegtakarmányokat mutatta be, melyek lehetővé teszik egy olyan differenciált stratégia felépítését, ami a fenntartható gazdálkodást szolgálja. Ezen kívül részben gyepre, részben pedig szántóföldi tömegtakarmányokra alapozott, költséghatékony, rugalmas, továbbá reális és a különböző termelési szintek igényét is figyelembe veszi.

Ezek a cirokfélék, kukorica-cirok együttes termesztés, korai betakarítású korszerű gabonafélék, intenzív füvek, gabona–gabona-keverékek, gabona–fű-keverékek, őszi vetésű gabona–pillangós-keverékek, gabonaszénák.

A takarmánytermesztés gyakorlatán is változtatni kell az időjárási szélsőségek és a változások miatt
A takarmánytermesztés gyakorlatán is változtatni kell az időjárási szélsőségek és a változások miatt
Legelő, szilázs – veszélyben a termésbiztonság a változások miatt

Magyarországon a húshasznú tehenek, a húshasznú tenyészüszők és a növendékmarhák takarmányozása a szerény táplálóanyag-szükséglet következtében a vegetációs időszakban gyepre alapozott, míg novembertől áprilisig általában kukoricaszilázs, réti széna, élelmiszeripari melléktermékek, mezőgazdasági melléktermékek és abrak (energia- és fehérjehordozókból álló keverék) alkotja az ilyen hasznosítású állatok takarmányadagját. A növendékmarhák hízlalása (az intenzitástól függően 800-2400 g/nap testtömeg-gyarapodás értéktartománnyal számolva) nagyobb táplálóanyag-szükséglettel jár, ezért ebben az esetben egész évben nagyobb szerepet kapnak a szántóföldön termesztett, tartósított, energiában gazdag tömegtakarmányok. Ilyen a kukorica- és cirokszilázs, a réti- és a lucernaszéna). Amennyiben a várható magyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok számának növekedésével és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással lesz jellemezhető (a nyári csapadékátlag 5-10 százalékos csökkenése mellett), úgy csökkenni fog a nem öntözött gyepek állateltartó-képessége, a silókukorica termésbiztonsága pedig veszélybe kerül.

Forróság, szárazság, viharok

Hazánkban a műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredfordulót követő évek voltak a legmelegebbek (NÉS, 2017). Az évszázad közepéig nyáron 1,4-2,6 illetve ősszel 1,6-2,0 °C-os változásra számíthatunk, míg az évszázad végére a növekedés ősszel megközelítheti, nyáron pedig akár meg is haladhatja a 4 °C-ot. A szélsőségesen hőhullámos napok gyakoribb előfordulásában (amikor kiadják a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást) szintén jelentős növekedés várható. A következő évtizedekben várhatóan 3,6-10 nappal, míg a távolabbi jövőben 14-20 nappal növekszik a hőhullámos napok átlagos száma évente.

A csapadék várható alakulása a szárazabb nyarat és csapadékosabb telet hoz. A nyári csapadékátlag 2021-2050-re 5-10 százalékot, 2071-2100-ra 20 százalékot elérő csökkenésében a becslések egységesek. Ősszel országos átlagban 3-14 százalékos növekedés lesz jellemző. Télen is a csapadék növekedése várható.

Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyakoribbá válásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal) jellemezhető.

A szélsőségek jósolt alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és főként Magyarország középső, keleti, és északkeleti területeit érinti kedvezőtlenül. Emiatt a húshasznú tehenek, a tenyészüszők, illetve a növendék- és hízómarhák biztonságos tömegtakarmány-ellátására olyan hosszú távú növénytermesztési és takarmányozási stratégiára van szükség, ami igazodik a klímaváltozás várható mértékéhez, továbbá a fenntartható gyepgazdálkodást szolgálja, költséghatékony, ugyanakkor kellően differenciált, figyelembe véve a különböző hasznosítási irányokat és termelési szinteket.

A tömegtakarmányozás jelenlegi alapproblémái a klímaváltozással összefüggésben

Várhatóan a legtöbb olyan tömegtakarmány-növény, amelynek a fő tenyészideje nyárra esik (elsősorban a silókukorica, a tavaszi vetésű gabonafélék és tömegtakarmány-keverékek), termésbiztonsága és hozama veszélyben lesz. Az aszály és a hőstressz komoly kockázatot jelent majd a termésbiztonság szempontjából. A silókukoricánál pedig nem csak a terméshozam, hanem a keményítő- és az energiatartalom is érintett. A 2013-2017-es időszakban szélsőséges ingadozás jellemezte mind a hozamokat, mind a silókukorica keményítőtartalmát. Ezért a növénynemesítés hosszú távú feladata a tömegtakarmányok, elsősorban a silókukorica kifejezetten szárazságtűrő új hibridjeinek előállítása. Az öntözőrendszerek kialakítása szintén országos feladat, és nemzeti stratégiai kérdéssé válhat a fenntartható és az önellátás igényét kielégítő szántóföldi növénytermesztés szempontjából.

A nyári középhőmérséklet emelkedésével és a szárazság fokozódásával nem öntözött gyepterületek állateltartó-képessége is csökkenni fog a következő évtizedekben. Tekintettel arra, hogy a húshasznú teheneket és növendékeket célszerű hosszabb ideig, 200-240 napig, április elejétől november végéig legelőn tartani, ezért különösen érintett ez az állomány a klímaváltozás szempontjából. Ezen kívül azonban azzal is szembe kell néznüni, hogy a réti szénáink minősége erősen kifogásolható, általában a gyenge-igen gyenge kategóriába sorolhatóak. A gyenge minőségű réti széna nem költséghatékony takarmányalkotó, mert növendékmarha hizlalásakor nagyobb mértékű táplálóanyag-kiegészítés szükséges a kívánt testtömeg-gyarapodás eléréséhez. Gyepterületeink általában elhanyagoltak, hiányzik róluk a szakszerű karbantartás. A réti széna minőségének javításáért szükséges lenne (nem védett gyepek esetében) a felülvetés a 20 százalékos pillangósarány tartása érdekében. Továbbá érdemes lenne a területhez illő szálfüvek alkalmazása 60-80 százalékban, gyomirtó hatású tisztító kaszálások rendszeres végzése, és a szakszerű (mértéktartó) tápanyag-utánpótlás. A lucerna szárazságtűrése, stabilabb termésbiztonsága és kedvezőbb hozama lehetővé tenné azt is, hogy szénáját a jövőben nagyobb arányban etessük intenzíven hizlalt állományokban. Sajnos azonban a magyar lucernaszénák is a gyenge és a közepes minőség határán állnak.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
Indul a naposcsibe szezon és a csibekeltetés!!! A baromfitartók ebben a kora tavaszi időszakban felélénkülnek, ugyanis a naposcsibetartásra leginkább a tavaszi hónapok felelnek meg. Ekkor veszi kezd...
Újabb GMO-k az engedélyezettek listáján Bővült az engedélyezett GMO-t tartalmazó növények listája az Európai Unióban. Az Európai Bizottság tíz új GMO-t tartalmazó növény élelmiszeripari és t...
Tojó táp, vagy legelő? Mint minden gazdasági- és haszonállatnak, a baromfinak is minden életkorban megvan a maga takarmányigénye. Lássuk, hogyan nevelhetjük sikeresen tyúkja...
Mennyit eszik egy tejelő marha? A kérdésre a válasz nem egyszerű. Egy tejelő szarvasmarha a laktáció ideje alatt a tejleadással párhuzamosan rengeteg szárazanyagot ad le szervezetébő...
Mitől hízik az állat? Az állatok hízlalásakor fontos a megfelelő fehérjeellátás biztosítása. Ennek alapját az állati fehérje képezi, de ha ehhez nem tud hozzájutni a gazda,...