Jól jött az aszúsodás a tokaji borvidék termelőinek, ezzel pedig az egyik legkiemelkedőbb minőségű évjárat lehet a 2017-es a Tokaj-hegyaljai borvidéken. Az utóbbi évek aszútermelése nem volt kiemelkedő, de az idei év kiváló minősége és a tavalyinál nagyobb mennyisége jót tesz a szőlőgazdáknak Hegyalján.
A tokaji borvidék 2017-ben remek aszúszemeket termett
Körülbelül 300 ezer mázsányi szőlő érkezett be az idén a borvidék pincéibe – tájékoztatta a Világgazdaságot Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke. A Dereszla Pincészetet is vezető szakember szerint ez átlagos mennyiségnek számít, de minőségben a 2017-es az egyik legjobb tokaji évjárat lehet. A szőlő a megszokottnál két héttel korábban virágzott. A korai fajták és a borvidéken egyre hangsúlyosabb szerepet kapó pezsgő alapanyagának szüretét pedig augusztus végén, az átlagosnál egy héttel korábban kezdhették el.
Ezután egy napos, száraz szeptember következett. Ez lehetőséget adott arra, hogy a korai fajták, illetve a száraz hárslevelű szüretének döntő része megtörténhessen.
Majd, ahogyan a nagykönyvben meg van írva, szeptember második felében volt egy háromnapos csapadékos időjárás, ami elindította az utóbbi évek legintenzívebb aszúsodását – mondta Kalocsai László.
A pincészetek döntésétől függően aszú, késői szüretelésű vagy szamorodni alapja került a pincékbe.
A borvidéki tanács alelnöke szerint ez az évjárat abban is különleges, hogy a teljes szortimentet végig lehetett szüretelni. A pezsgőalapanyagok ugyanolyan kiváló minőségűek lettek, mint például az aszúszemek – ez pedig nagyon ritkán történik meg.
Annak ellenére, hogy hosszabb távra visszanézve a leszüretelt aszúszemek mennyisége átlagosnak tekinthető, az aszúsodás nagyon jól jött a borvidéknek. Az aszúkészletek ugyanis kezdtek csökkenni. A 2010-es évjárattól kezdve ugyanis a borvidék aszúszegény éveket élt meg: csupán 2013-ban és tavaly volt egy közepesnek mondható aszútermés.
A felvásárlási árakból az is látszik, hogy az aszú megőrizte eddigi értékét.
Az első osztályú szemekért kilogrammonként 2500 forintot fizettek a pincészetek, amivel a világ egyik, ha nem a legdrágább szőlője a tokaji aszúszem – mondta Kalocsai László. Erre volt is kereslet, mert a teljes mennyiséget felvásárolták. A másodosztályú aszú ára 2000 forint volt, az átlagár nagyjából 2300 forint körül alakult.
Ugyanakkor a szőlőnél egy nem kívánatos, kettős árrendszer alakult ki. A borvidéki tanács adatai szerint volt egy kilogrammonként 140 forint körüli árkategória. Ezt általában a nagyobb pincészetek adták a szőlőért, beleértve a borvidék legnagyobb felvásárlójának számító, állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt.-t. Náluk még ezt is kicsivel meghaladta az átlagár. Továbbá kialakult egy 80-90 forintos szint is. Ez elsősorban a nem borvidéki, de tokaj-hegyaljai telephelyű felvásárlók által beállított ár volt. Célunk, hogy ez a kettős árrendszer megszűnjön, és egységesen a magasabb árkategória érvényesüljön – mondta a borvidéki tanács alelnöke.
Kivételes évjárat a 2017-es a Hegyalján
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának várakozásai szerint a tavalyi 2,8 millió hektoliteres bortermésnél az idén 5-10 százalékkal több bor készülhet. Az időjárás a regionálisan nagy károkat okozó jégkároktól eltekintve kegyes volt: a leszüretelt szőlő cukorfoka és savtartalma is kedvező, így az összes borvidéken kiváló bor kerülhet a pincékbe.
Korábban itt foglaltuk össze, hogy lehet-e egy holland bor olyan jó, mint a tokaji?
