Az Európai Zöld Megállapodás lehetséges hatása az Európai Unió és Magyarország növénytermesztésére

Hogyan járuljon hozzá a mezőgazdasági termelés globális élelmiszerellátáshoz és miként tartsa fenn azt, miközben csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását? Hogyan tartsa fenn a biológiai sokféleséget, de szorítsa vissza a társadalmat és a környezetet potenciálisan károsító ráfordításokat, miközben biztosítja, hogy ne kerüljön ki több termőterület a termelésből? Több összetett kérdést is feltettek az Agrárközgazdasági Intézet munkatársai az általuk írt tanulmányban. A téma az Európai Zöld Megállapodás lehetséges hatása az Európai Unió és Magyarország növénytermesztésére.

A NAK anyaga írt arról, hogy a fentieken kívül az éghajlatváltozás kezelésének egyre sürgetőbb szükségessége többletfeladatokat ró az EU mezőgazdaságának döntéshozóira. Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében “A termelőtől a fogyasztóig” (Farm 2 Fork) stratégia az éghajlat semlegességének 2050-ig történő elérését segíti elő. A program 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését célozza meg. Ennek eléréséhez az élelmiszer-termelésben jelentős módosításra, a növényegészségügyi stratégiák átállítására és a mezőgazdasági ágazatban az innováció felgyorsítására lesz szükség. 

Több összetett kérdést is feltettek az Agrárközgazdasági Intézet munkatársai az általuk írt tanulmányban, melynek témája az Európai Zöld Megállapodás lehetséges hatása az Európai Unió és Magyarország növénytermesztésére - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mosonmagyaróvár, precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés, illusztráció
Több összetett kérdést is feltettek az Agrárközgazdasági Intézet munkatársai az általuk írt tanulmányban, melynek témája az Európai Zöld Megállapodás lehetséges hatása az Európai Unió és Magyarország növénytermesztésére – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mosonmagyaróvár, precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés, illusztráció

Szabó Levente és Nábrádi András tanulmánya a bevezetőben feltett kérdésekkel foglalkozik. A dokumentum teljes terjedelmében itt olvasható. A címe “Az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország növénytermesztésére”. A tartalomból szemléztünk néhány fontosabb részt.

A tanulmány összefoglalója

Számos előrejelzés, melyet e tanulmányban részlegesen vagy éppen teljesen bemutattunk, ellentmondásos eredményeket közöl – fogalmazták az összegzés első mondatában. Egyesek szerint az Európai Bizottság által javasolt F2F-stratégiában az adott inputcsökkentések az EU mezőgazdasági termelésének és az exportpiacokon való versenyképességének csökkenéséhez vezetnének. Ezen közlemények alapján a jelenlegi mezőgazdasági termelési eljárás mellett a stratégiákban szereplő mezőgazdasági inputanyagok csökkentett felhasználásából eredő változások az élelmiszerek árának emelkedéséhez, a fogyasztói, emiatt a fogyasztás csökkenéséhez, és bármilyen furcsa is, a GdP csökkenéséhez vezetnének. 

Az első feltételezésünk, hogy „a GD és az F2F-stratégia problémamentesen kivitelezhető, veszteség nélkül megvalósítható” nem állja meg a helyét, nem fogadható el.

Igazolja ezeket a szekunder kutatás során bemutatott modellszámítások eredményeinek összessége. A hatás elsősorban az EU tagállamait érinti, a GdP és a gazdasági jólét és a jóllét csökkenését is előre jelzi. Látva a ma már globális szinten jelentkező és a mezőgazdasági termelés közvetlen és közvetett költségeire, valamint az élelmiszeriparra is hatást gyakorló inputárak és általános költségek emelkedését, amely mellé társul 2022-ben Európa több országában jelen lévő tartósan száraz periódus, prognosztizáljuk, hogy az élelmiszerárak drasztikus emelkedése várható.

A kínálat hiánya ugyanolyan kereslet szintjén áremelkedéshez vezethet, hiszen az alapvető élelmiszerek esetében a kereslet importból történő kielégítése árfelhajtó hatással bír – fogalmaztak.

A precíziós mezőgazdaság és a technológia sem lesz elég?

Az ellátási láncok lassulása mellett a tengerentúli és a szárazföldön belüli szállítmányozás költségei is jelentősen megemelkedtek az elmúlt néhány évben az energia árának emelkedése miatt. 2021-től pedig elszabadultak az energiaárak.

Áttételesen ehhez a körhöz tartozik a második feltételezés, amely az volt, hogy a „jelenleg is rendelkezésre álló know-how-megoldások, a precíziós mezőgazdaság technológiai feltételei adottak, ezek összessége már most igazolja az első feltételezést, megerősíti annak megvalósíthatóságát”.

Tudomásul kell vennünk, hogy ez nem valós. Több ismeretanyag, technika és technológia is rendelkezésre áll, ami már most segíti a GD és az F2F célkitűzéseit, elvárásait. Egy nagy „csoport” viszont hiányzik a megvalósíthatóság tárházából, nevezetesen a „szükséges feltételek”. A feltételek is több szegmensből állnak: politikai feltételek, makro- és mikrogazdasági feltételek, vállalati- pénzügyi, de hangsúlyozottan még az emberi erőforrás feltételei az összes gazdasági feltételeken túlmenően.

A szerzők úgy vélték, hogy az empirikus szakirodalomból származó bizonyítékok azt sugallják, hogy az új technológiák kifejlesztéséhez és az új technológiákra való áttéréshez a stratégiák 10 éves időszakának 2-3-szorosa szükséges.

Ebben az összefüggésben a termelési veszteségek és az élelmiszerár-emelkedés elkerülése mellett csak akkor lehet elérni a ráfordítások felhasználásának várható csökkentését, ha a szükséges beruházásokat rövid távon végzik el, és az időkeretet 10-20 évvel meghosszabbítják. Ahogyan arra a tanulmány is utal, érdemes lehet a modern, hatékony technológiák bevezetését, elterjedését, nagy felületen és területen való alkalmazását segítendő, a szükséges beruházásokat minél hamarabb meglépni. Így érdemes célzottan támogatni a precíziós technológiai beruházásokat, az azok használatához szükséges szolgáltatásokat, képzéseket, tudástranszfert, a jövőbe mutató fejlesztéseket és kutatásokat, hiszen az ágazatfüggetlen energiaáremelkedés mellett további input-, élőmunka- és egyéb költségemelkedés várható – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...