Az erdei fülesbagoly lesz az év madara a gólyatöcs után

Több, mint 6500 szavazat összesítése után választották meg az Év madarát, amely 2020-ban az erdei fülesbagoly lesz. A győztes mellett a füleskuvik és az uráli bagoly vettek még részt a szavazáson. Az első helyezett 48 százalékkal nyert, a füleskuvik 35 százalékot kapott, míg utolsóként az uráli bagoly végzett 17 százalékkal. Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, parkokban, folyóárterekben és öreg temetőkben él.

Az erdei fülesbaglyot választották a 2020-as Év madarának – mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Egy hónap alatt összesen 6576 darab szavat érkezett, ennek közel felét szerezte meg az erdei fülesbagoly, aki a gólyatöcs helyét veszi át január elsejétől. Itt írtunk arról, hogy tavaly a gólyatöcs jó 8 százalékot vert a pólingra, a gulipán csak bronzérmes lett a szavazáson. Orbán Zoltán elmondta, hogy ugyan a baglyokat sokan a bölcsesség jelképének tekintik, valójában nem kivételesen intelligens madarak. Tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt viszont valóban különlegesek. Jelenleg főleg a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti ezeket a madarakat.

Íme, a 2020-as Év madara: az erdei fülesbagoly
Íme, a 2020-as Év madara: az erdei fülesbagoly

Tudnivalók az erdei fülesbagolyról

A madár Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában költ. Kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Szívesen foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, és viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Hazai fészkelő-állománya 6 500 – 12 000 párra tehető – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll, amit a tojó költ ki és nevel fel. A hím csak a táplálékszerzésben segíti a tojót. A fiókák még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon ücsörögnek. Ebben az időszakban a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv).

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Július 1-ig!!! Mezőgazdasági területek erdősítéséh... Nagyon közel már a határidő! Amennyiben szeretne EMVA-ból finanszírozott erdősítésre fordítandó támogatást igényelni, itt tájékozódhat ennek részletes...
Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...
Országos előadássorozat indult az erdészeti támoga... Vidéki fórumokat szervez a NAK és az FM a 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatások új erdészeti jogcímeinek igénybevételéről. Az előadások helyszíne...
„A nagy természet miként ragyog” Több mint 100 éve ünnepeljük Magyarországon a Madarak és Fák napját, ami azóta is a legszélesebb körben megtartott madárünnep az országban. Célja, hog...
Az éghajlatváltozás az erdőket is veszélyezteti... Az éghajlatváltozás, a felmelegedés, a légszennyezés veszélyt jelent az erdőkre -többek között ez is elhangzott szerdán az európai erdők konferenciájá...
Eltűnnek a mezőgazdaságban dolgozók? A kérdés jogos, mert tényleg egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. De mi lehet ennek a fokozatos munkaerő-csökkenésnek az oka? Erre keresünk v...