Az erdei fülesbagoly lett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által meghirdetett, 2020 év madara elnevezésű internetes lakossági szavazás nyertese. Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakrabban előforduló bagolyfaja. Latin neve Asio otus, madár közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.
A Greenfo portál írta meg, hogy a széles elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500 és 12 ezer pár közé tehető. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát a kisebb rágcsálók adják, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret ejt el. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy ott áttelelve, éjszakánként onnan kijárva vadásszanak.
Élőhelye
A fákhoz és a bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz közel van. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj adja. Mivel a lakott területeket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly a településeken is nagyon jól érzi magát.
A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak, sőt, akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, vagy ágvillában költ. A településeken utódot nevelő párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevelnek. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, eközben a hím hordja számára a táplálékot. A 2-3 hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között másznak szét. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka pedig jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az őket etető szülőket. A fészekelhagyást követő 2 hétben kifejlődnek a repülőtollaik is.
Veszélyeztető tényezők
Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés minden évben számos madár pusztulását okozza. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása kedvezőtlenül hat a fészkelő párok számának alakulására.
Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.
