Az erdei fülesbagoly élvezi az emberi környezetet

Az erdei fülesbagoly lett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által meghirdetett, 2020 év madara elnevezésű internetes lakossági szavazás nyertese. Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakrabban előforduló bagolyfaja. Latin neve Asio otus, madár közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.

A Greenfo portál írta meg, hogy a széles elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500 és 12 ezer pár közé tehető. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát a kisebb rágcsálók adják, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret ejt el. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy ott áttelelve, éjszakánként onnan kijárva vadásszanak.

Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Élőhelye

A fákhoz és a bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz közel van. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj adja. Mivel a lakott területeket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly a településeken is nagyon jól érzi magát.

A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak, sőt, akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, vagy ágvillában költ. A településeken utódot nevelő párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevelnek. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, eközben a hím hordja számára a táplálékot. A 2-3 hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között másznak szét. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka pedig jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az őket etető szülőket. A fészekelhagyást követő 2 hétben kifejlődnek a repülőtollaik is.

Veszélyeztető tényezők

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés minden évben számos madár pusztulását okozza. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása kedvezőtlenül hat a fészkelő párok számának alakulására.

Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Autógumi rizsháncsból és pitypangból A világ gumigyártó cégei az utóbbi években arra törekednek, hogy minél kevesebb kőolajszármazékot használjanak fel az autógumik gyártása során, vissza...
Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...
Természetkárosítás Zalában – vádat emeltek a... Vádat emeltek egy Magyarországon állattartással foglalkozó szlovén földbérlő ellen, mert mezőgazdasági tevékenységével védett madarak, rovarok, illetv...
Biomasszával fűthetik Tatabánya 23 ezer háztartásá... Nagymennyiségű faapríték szállítását teszi lehetővé az a 2032-ig érvényes szerződés, melyet a Vértesi Erdő Zrt. és a Tatabánya távfűtését biztosító Ta...
Gombázzunk környezettudatosan! Ugyan még tombol a nyár, de lassan közeleg a gombaszezon. Évről-évre többször is elhangoznak a gombaszedés szabályai, de a környezettudatosságról kevé...
Hazánk ökológialiag nagyon sérülékeny Mint az kiderült, Magyarország az ökológiailag legsérülékenyebb országok közé tartozik. A legfontosabb klímaproblémáink közé tartozik a csökkenő talaj...