Federico Doehnert, az ENSZ Világélelmezési Program munkatársa szerint az erőszak, valamint a COVID-19 világjárvány és az ukrajnai háború gazdasági következményei nagymértékben fenyegetik az embereket Nigériában, Maliban és Burkina Fasóban. Egy három határon átnyúló régió a nyugat-afrikai humanitárius válság súlyosbodásának epicentruma, amelyet az éghajlatváltozás, a súlyos árvizek és az aszályok is tetéznek. Ezek miatt több mint 10 millió ember szorul segítségre – áll az ENSZ közleményében.
“Az egyik legszembetűnőbb dolog az, hogy ahol már 2021-ben is súlyos élelmiszerbiztonsági problémáink voltak, azóta további romlást tapasztalunk” – mondta Doehnert Dakarban, miközben ismertette a regionális kormányok, az ENSZ legutóbbi élelmezésbiztonsági jelentésének megállapításait. A Burkina Faso, Mali és Niger közötti határon átnyúló régió a nyugat-afrikai humanitárius válság súlyosbodásának epicentruma, amelyet az éghajlatváltozás, a súlyos árvizek és az aszályok is nehezítenek, amelyek miatt több mint 10 millió ember szorul segítségre – áll az ENSZ közleményében a Greenfo portál beszámolója szerint.
Szomáliában legkevesebb tízezrek fognak éhen halni a következő hetekben segélyszervezetek szerint a 40 éve nem tapasztalt szárazság következtében. Legutóbb 2011-ben volt súlyos éhínség, akkor 260 ezren haltak meg. Az Afrika szarvát – Szomália mellett például Etiópiát vagy Kenyát – sújtó aszály már a harmadik éve tart, és a kontinens más részein is éheznek. A Reuters szerint a mostani élelmezési válság a legsúlyosabb Afrika történelmében.
Éhezés hatalmas méretekben
Az ENSZ szerint 2021-ben a lakosság majdnem negyede, közel 300 millió ember éhezett, és a helyzet tovább romlott. A súlyos élelmiszerhiánnyal küzdő kelet-afrikaiak aránya 60 százalékkal nőtt tavaly óta. A jelenségnek több összetevője van. Elsőként a klímaváltozás: Kelet-Afrikában négy egymást követő esős évszak is kimaradt. Afrika a globális kibocsátás 3 százalékáért felel, mégis itt a legsúlyosabbak a klímaváltozás következményei.
Gondok és bajok bőséggel
Az éhínség leginkább a konfliktuszónákat sújtja, a fegyveres konfliktusok száma pedig egyre nő az elmúlt években. A finanszírozás azonban változatlan maradt – mondta Benedetta Di Cintio, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának Nyugat-Afrikával foglalkozó tisztviselője.
„Idén 63 (millió) rászorulónál tartunk. 2023-ra 69 millió fővel számolunk, és a számok növekednek, de a finanszírozás mértéke százalékban nagyjából ugyanannyit mondhat el” – mondta.
A decemberi Egyesült Államok-Afrika csúcstalálkozón az előbbi partner 2 milliárd dollárnyi sürgősségi segélyt és közép- és hosszú távú élelmezésbiztonsági segélyt jelentett be az afrikai országok számára. Az Egyesült Államok 2022-ben 10 millió dollárt adományozott a Száhel-övezet élelmezésbiztonságának támogatására, amely összeg Burkina Fasóba, Mauritániába és Csádba került – írták.
