Az elmúlt években a termelési értékét és a termékek feldolgozottsági fokát is növelte az élelmiszeripar. A nemzetgazdasági kibocsátás fele a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, ezen belül pedig az élelmiszeripar a maga 3232 milliárdos kibocsátásával a második legnagyobb értéket, 13 százalékot biztosított a tizenkét feldolgozóipari ágazat között. 2014 óta nagyjából 230 milliárd forint támogatás érkezett az élelmiszeripari szektorba hazai és EU-s forrásból. Ez ösztönözte a beruházásokat is, amelyekre az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint 90 milliárd forintot költöttek 2014 és 2017 között.
A Világgazdaság cikkét szemléztük. Eredményes évet zárt tavaly az élelmiszeripar. A magyar élelmiszeriparban évről évre növekszik a feldolgozottság mértéke is, köszönhetően a hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány stratégiájának – mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy konferencián.
Magyarország az EU-28-on belül termelési értékben 16., a V4-ek között a harmadik helyen áll, 2015-höz képest 3 százalékos növekedést ért el. Zsigó Róbert szerint az élelmiszeripar fejlődését segíti, hogy az élelmiszerek minőségének javítása, a vásárlói tudatosság fejlesztése és a hatósági tevékenység hatékonyságának növelése érdekében tavaly júliusban egy 20 pontos akciótervet fogadtak el. Ennek – a Magyar Élelmiszerkönyv minőségi előírásainak szigorítása mellett – a legfontosabb feladata, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá, és ezek minél nagyobb részét a magyar élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból.
Minden harmadik magyar vett már valamit a neten, és minden tizedik élelmiszert is
Magyarországon 3 millióan vásároltak már online, és közülük 1 millióan élelmiszert is vettek – mondta Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Az internetes élelmiszer-kereskedelem a magyar kereskedelem legdinamikusabb területe: 2017-ben 22,5 százalékkal növekedett, és ez az ütem várhatóan tartós marad. Egy átlagos online élelmiszer-vásárlás értéke kétszerese a bolti vásárlás értékének. Az online élelmiszer-vásárlók döntően kisgyermekesek, de sok köztük a nyugdíjas is. A növekedés gátja most az erőforrás hiánya, elsősorban a kiszállítással foglalkozó emberek megtalálása és megtartása a fő probléma.
A tárca adatai alapján egyes termékcsoportok esetében kialakult, másoknál pedig tovább bővül a helyi termékek kiskereskedelmi értékesítése. Ezt a fenntarthatóság, a rövidebb ellátási lánc ökológiai szempontjai és a fogyasztók növekvő tudatossága, valamint igényessége is ösztönzik.
