Aki az egyéni vállalkozói tevékenységét a 2022. évben megszüntette, annak a 22SZJA számú bevallásban 2023. május 22-ig kell számot adnia a magánszemélyként az őt terhelő személyi jövedelemadó-, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó-kötelezettségéről. Amennyiben a magánszemély az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania és bevallania.
Az Adózóna részletezte az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetés tudnivalóit. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez utóbbi szabályra azoknak kell figyelniük, akik a tevékenységüket 2022-ben vagy korábban szüntették meg.
Ezekre kell figyelni
Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja.
Amennyiben az egyéni vállalkozó tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegy, örökös esetében az egyéni vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni.
Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően, a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
- az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
- az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a magánszemélynek a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.
A megszerzett bevételen túl további bevételnek minősül:
- a korábban költségként elszámolt és megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét, a kis értékű tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értékét, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt adózó (a leltár szerinti értéket az Szja tv. 5. számú melléklet II. fejezet 13. pontjában foglaltak szerint kell megállapítani);
- a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összegét – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg az adózó –, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között bármely évben elszámolta. Amennyiben ez az összeg a megszűnés évében még nem ismert, akkor a bérleti, használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.
Így lehet az egyéni vállalkozó őstermelő
Azt az Önadózó írta meg, hogy ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti és tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként folytatja tovább, akkor a következő szabályokat kell alkalmaznia:
- a) Ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően egyéni vállalkozóként foglalkoztatási kedvezménnyel, kisvállalkozói kedvezménnyel csökkentette bevételét, illetve igénybe vette a kisvállalkozások adókedvezményét, vagy fejlesztési tartalékot képzett, akkor az őstermelői tevékenységvégzés időszakában is alkalmaznia kell az ezekre a kedvezményekre vonatkozó szabályokat.
Így például, ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, az így vásárolt kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napját megelőzően értékesíti őstermelőként, akkor az emiatt keletkező adófizetési- és bevallási kötelezettségeket teljesítenie kell.
- b) Ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően egyéni vállalkozóként a vállalkozói osztalékalap megállapítása során csökkentette a vállalkozói jövedelmét – például abból levont egy, az adóévben felmerült, beruházási költségnek minősülő kiadást, mert nem kezdte meg a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását –, akkor meg kell növelnie az adózás utáni vállalkozói jövedelmet. Így kell eljárnia akkor is, ha három éven belül megszünteti az őstermelői tevékenységét.
- c) Nem kell az egyéni vállalkozó jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek tekintenie a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet leltári értékét és a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz leltári értékét. Ha azonban megszünteti az őstermelői tevékenységet, akkor a megszüntetés adóévében az egyéni vállalkozói időszakból maradt készletet is őstermelői bevételként kell figyelembe venni.
- d) Az egyéni vállalkozói időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő elhatárolt veszteségként veheti figyelembe. e) A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő az egyéni vállalkozó tevékenység időszakában megkezdett értékcsökkenési leírást folytathatja az őstermelői tevékenység időszakában – írták.
