A Tesztüzemi Információs Rendszer a magyar árutermelő mezőgazdasági vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét figyeli meg évről évre. A rendszer egyidejűleg szolgálja a hazai információszükséglet kielégítését, illetve az Európai Bizottság FADN-rendszeréhez történő kapcsolódást. Az így gyűjtött adatokat nem csak utólagos elemzések és statisztikák készítésére, hanem az agrárpolitikai intézkedések tervezésére és gyakorlati megvalósítására is felhasználják. Az adatoknak további fontos szerepe van az agrárökonómiai kutatásokban és a szakoktatásban is.
Az adatgyűjtést a rendkívül nagy adminisztrációs teher miatt az alapsokaságot reprezentálni képes mintán hajtják végre, majd statisztikai módszerekkel az eredményeket kiterjesztik a teljes megfigyelt alapsokaságra (árutermelő mezőgazdasági vállalkozások). A fenti célok megvalósítását a rendszernek úgy kell támogatnia, hogy egyszerre feleljen meg a magyar és az európai uniós jogszabályoknak (számviteli törvény, EU FADN eredménylevezetés) – írta anyagában az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft., az AKI.
Az adattal teli dokumentum alapadatai
A feldolgozott tesztüzemi eredményeket tartalmazó kiadvány 1998 óta jelenik meg. A 2021. évi kiadvány 2125 adatszolgáltató (minta)gazdaság (1687 egyéni gazdaság és 438 társas vállalkozás) adatai alapján számított eredményeket tartalmazza. A kiadvány érdemi része rövid szöveges elemzéssel indul. Az értékelések elsősorban a különböző üzemkategóriák 2021. évi eredményeinek az előző évvel való összehasonlítására épülnek, de esetenként utalás történik a korábbi évek tapasztalataira, tendenciáira is. A szövegközi táblázatok a mellékletek felhasználásával készültek, de szükség szerint visszanyúltak a teljes adatbázis azon részeihez is, amelyek nem szerepelnek a mellékletként közölt anyagban – írták.
“A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei, 2021” kiadványt ide kattintva lehet letölteni és elolvasni.
Adatok és információk
A kiadvány mellékletében szereplő táblázatok összeállításával az volt a szándékuk, hogy egy széleskörűen felhasználható, részletes, adott esetben további számítások alapjául szolgáló eredményközlés történjen, amelynek struktúrája az évek során állandó marad. Az utolsó mellékletben a fontosabb pénzügyi mutatókat idősorosan is közölték. A mellékletek táblázatai a vállalkozások (üzemek) egészére vonatkozóan tartalmaznak adatokat (az egyes ágazatokra vonatkozó adatok külön kiadványban jelennek meg).
Minden közzétett adat a felmérésben szereplő üzemek, illetve az azokból képzett csoportok adatainak súlyozott átlagaként került kiszámításra. A mintaüzemek kiválasztásához és a súlyozáshoz az Agrárcenzus 2020 eredményeit használták fel. A súlyszám azt fejezi ki, hogy a mintában szereplő egy-egy gazdaság hány gazdaságot reprezentál az alapsokaság megfelelő csoportjában. Így az eredmény nem a felmérés mintájában szereplő gazdaságokra, hanem az általuk képviselt sokaságra jellemző. Az adatok értelmezésénél fontos, hogy a tesztüzemi rendszer csak a gazdaságok tágabb értelemben vett mezőgazdasági tevékenységét (mezőgazdasági alaptevékenység, mezőgazdasági termékek feldolgozása, erdőgazdálkodás, halászat, mezőgazdasági szolgáltatások, falusi turizmus) veszi figyelembe, és nem számol az ipari, kereskedelmi, valamint a nem mezőgazdasági szolgáltatótevékenységgel.
Az adatok egy-egy gazdaságcsoportra vonatkozóan egységesen, az alábbi kategóriákba sorolva jelennek meg:
- eszközellátottság,
- termelési szerkezet,
- hozamok, értékesítési árak,
- vagyonmérleg,
- befektetések,
- eredménykimutatás,
- gazdaságosság, jövedelmezőség, likviditás.
Ha – kivételes esetben – valamely csoportnál a gazdaságok száma nem érte el az ötöt, akkor az adott csoportra vonatkozó adatokat adatvédelmi szempontok miatt nem közölték. Az adatfeldolgozás egyik módszertani sajátossága, hogy az ökonómiai üzemméret kifejezésére az Európai Unióban 2010-től használt standard termelési értéket (STÉ) alkalmazzák. Ezeket az értékeket a 2015–2019. évek tesztüzemi könyveléséből számították ki (esetenként a normatív jelleg erősítésére a kapott értékeket más forrásból származó, többéves adatokkal vetették össze, és a szükséges korrekciókat elvégezték).
A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei
Az elemzéshez a Tesztüzemi Információs Rendszer 2021. évi adatait használták fel. Az adatgyűjtés összesen 2125 mintaüzemet fog át. A tesztüzemi minta segítségével reprezentált és vizsgált 106 ezer gazdaság az összes regisztrált gazdaság által használt földterület 95,3 százalékát művelte, illetve az összes standard termelési érték 97,4 százalékát állította elő. A tesztüzemi rendszer mintaadatait a 2020-as agrárcenzus adataival súlyozták. A gazdaságok által használt átlagos mezőgazdasági terület 47,23 hektár, egy gazdaság átlagosan 1,4 főt foglalkoztatott. Országos szinten az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 62,8 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 37,2 százalékát állították elő.
Az egy hektárra jutó árbevétel 10 százalékkal nőtt, a közvetlen támogatás 3 százalékkal csökkent, valamint az anyagjellegű költségek 9 százalékkal növekedtek, így a mezőgazdaság jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva 12 százalékos növekedést mutat.
Egyéni gazdaságok esetében az adózás előtti eredmény alapján vizsgált nettó jövedelem folyóáron 27 százalékkal, azonban fogyasztói árindexszel korrigálva is 7,65 százalékkal nőtt (263,45 ezer forint) 2020-hoz képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi évek növekedése után egy újabb jövedelemugrás következett be. A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye 145,83 ezer forint/hektár, mely az inációt is figyelembe véve 6 százalékos növekedés, így a társas gazdaságok is összességében rekordévet zártak. Az egy hektárra jutó mezőgazdasági bruttó beruházások volumene 18 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest, ami az amortizációs költségek emelkedésében is tetten érhető.
A rekordméretű beruházást a Vidékfejlesztési Program (VP) kifizetéseivel is erősítették: a beruházási támogatások az előző évi magas szinten maradtak (13,89 ezer forint/hektár). Az egy hektárra jutó nettó beruházás (amortizációval és selejtezésekkel csökkentett bruttó beruházás) 67 százalékkal bővült.
A beruházásokkal összefüggésben a finanszírozási szerkezet is változott, az egy hektárra jutó hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 31 százalékkal, ezen belül a beruházási és fejlesztési hitelek 34 százalékkal növekedtek. Azonban a magas jövedelmezőség miatt a vállalkozások nem adósodtak el számottevően, a korábbi évek tartósan magas jövedelmezősége jelentős fedezetet biztosított a beruházások finanszírozására. A vállalkozások a megtermelt jövedelem tetemes részét ismét visszaforgatták, a saját tőke értéke 14 százalékkal lett magasabb – írta az AKI.
