Az egész állományt el lehet rontani egy rossz tenyészbikával

Ma már alig képzelhető el a húsmarhatenyésztés minőségi javulása a modern, korszerű lehetőségek kihasználása nélkül, melyek a teljesítményadatok elemzésére szolgálnak. A módszerek száma folyamatosan bővül. A kérdés, hogy mennyire tudják átvenni a technológia innovatív vívmányait az állattenyésztők? Akarják-e egyáltalán követni az újszerű irányokat, tudnak-e élni a modernizáció lehetőségeivel?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írta meg, hogy az állattenyésztésen belül a tartástechnológia, a takarmányozás, vagy az állathigiénia kerül szóba. Esetleg éppen a tenyészértékbecslés, melynek fejlesztése a szakmai szervezetek kiemelt feladata. Az állattenyésztés irányítási és végrehajtási szereplőinek mindegyik szegmensben ugyanúgy fogékonynak kell lenniük, mint az ágazat oktatásában közreműködőknek. Ugyanez vonatkozik a tenyésztőkre, illetve az őket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltatói szférára is – írták.

Hatékonyabb húsmarhatenyésztés érhető el a modern, korszerű lehetőségek kihasználásával - képünk illusztráció
Hatékonyabb húsmarhatenyésztés érhető el a modern, korszerű lehetőségek kihasználásával – képünk illusztráció

A jó példa már megvan a húsmarhatartás számára is

Az egyetemek az egyesületekkel szorosan együttműködve már 20 éve követik az értékmérők genetikai trendjének változását. Többek között örökölhetőségi értékeket és korrelációt számolnak a hazai húsmarha-populációban. Ezek eredményeit pedig ma is használják a tenyésztési programok végrehajtásában. Ez adja az alapját a párosítási terveknek (túlnyomó többségben a célpárosítások esetén), főleg az induló anyaállomány kialakításakor, valamint azok továbbfejlesztésének érdekében. Ezzel szinte minden tenyésztő szembesül (vagy szembesülnie kellene) akkor, amikor kialakítja a nőivarú alappopulációját, vagy éppen tenyészalapanyagot állít elő. Üsző- és tenyészutánpótlás esetén a tenyésztők általában a vázfejlettséget növelik, ami közepesen öröklődő tulajdonság. Végtermék előállításakor viszont az izmoltság a legfontosabb, ami azonban jól öröklődik. Ezért nem mindegy, hogy a két különböző célra milyen bikát használnak.

Napjainkban az olyan szaporasági tulajdonságok a legfontosabbak, mint a könnyű ellés és a tejtermelés.

Ezek örökölhetősége kifejezetten alacsony, tehát nagyon oda kell figyelni rájuk, ugyanis egy rossz konstrukció esetén kialakuló genetikai rekombináció „elszaporítása” az állományokban nagyon nehezen és hosszú idő alatt javítható ki.

Ezt tanácsolják a rossz genetikai rekombináció elkerülésére

A vásárlók mindig nézzék meg a vásárolt tenyészbikák teljesítményvizsgálati lapját, és lehetőleg ne vegyenek olyan állatot, ami nem rendelkezik ilyen okmánnyal. Amennyiben ennek ellenére valaki központi lajstromszám nélküli, minősítetlen bikát akar vásárolni, az sok olyan tulajdonságot szórhat el tenyészetében, ami később negatívan befolyásolja az állományának termelését. Sőt, mire a gazda rájön, hogy baj van, addigra már rendszerint késő, hiszen olyan genetikai anyagot szaporít, amely ellenőrizetlen környezetből került ki. Sokszor az ilyen „defektek” (mint például hibás láb, hát, rossz tejtermelés, gyenge fertilitás és ellenállóképesség) nem is az első generációban jelennek meg, hanem esetleg a nőivarú utódok termelésében realizálódnak – írták.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...