Európa szerte nagy gondokat okozott az aszály, miatti terméskiesés. Ám eltérőek a vélemények afelől, hogy kinek, milyen mértékben és hogyan kell viselnie ennek a terhét. A lengyel és a német növénytermesztők is állami támogatásért folyamodtak a kormányukhoz. Ha meg is kapják, amit kérnek, nem minden hozamingadozás után jár majd a segély.
Az Agrárszektor számolt be róla, hogy nemrég döntött arról a lengyel kormány, hogy 187 millió euróval segíti a gazdákat, hektáronként 234 euró gyorssegélyt juttatva nekik. A kifizetésnek viszont az a feltétele, hogy az előző évinél legalább 70 százalékkal kevesebb legyen a hektáronkénti hozam. Azok, akik csak a normális hozamingadozás körébe eső 30 százalékos termésveszteséget szenvedtek, ugyan kaphatnak állami kártérítést, de jóval kevesebbet. Ezen túl a lengyel kormány a földbérleti díjak fizetése, a hitelek törlesztése és az adózás terén is kedvezményeket hirdetett meg, továbbá olcsó áthidaló hitelekhez is juthatnak a gazdák.
Lengyelországban a kalászosokból idén 14 százalékkal kevesebbet takarítanak be, mint az előző évben. A svédeknél viszont katasztrofális a helyzet; az utóbbi 30 év legrosszabb termését takaríthatják be. Svédország ezért 117 millió eurós segélycsomagot állított össze a gazdáknak. Elsősorban az állattenyésztőket segítik, egyedenként meghatározott normatív támogatással, melynek maximális összege 1500 euró lehet gazdaságonként.
A német helyzet a legsúlyosabb
Az Agrárszektor szerint Németországban a legrosszabb a helyzet, ahol az agrárium és az erdészet is 1-1 milliárd eurós segélyt kér a kormánytól a rendkívüli szárazság miatt. Az erdészek ezt azzal indokolják, hogy a kiszáradt fák pótlására darabonként legalább 2 eurót kell majd költeniük az ősszel. A Német Gazdaszövetség által igényelt 1 milliárdos segéllyel kapcsolatban viszont komoly társadalmi ellenállás alakult ki. Sok termelő maga is úgy gondolja, kár az egész ország rosszallását magukra hozni egy rossz év miatt. Fontos azonban, hogy a terméskiesés mértéke az egyes tartományokban nagyon eltérően alakul: az előző 3 év átlagához viszonyítva van, ahol 15, és van, ahol 50 százalékos terméskiesést mértek.
Pénzbeli segélyt viszont csak azok a gazdák kaphatnak, akiknél a termésveszteség mértéke meghaladja a 30 százalékot.
