Az aranykor után kell rátalálni az arany középútra a hízottlibák piacán

Aki Márton napján libát nem eszik és újbort nem iszik, az egész évben éhezik és szomjazik. A régi népi bölcsesség valószínűleg arra utalt, hogy akinek november közepén nincs hízott libája és újbora, annak valószínűleg már nem is lesz a következő őszig.

Bár libát már egyre kevesebb háztartásban tartanak, és bort sem termel mindenki, a szokások életben maradtak. Az év végi ünnepek időszakában nagyobb a kereslet a libahúsra is.

Az aranykornak is nevezhető időszakban közel egymillió jószágot bocsátottak ki, közel kétszáz partner közreműködésével
Az aranykornak is nevezhető időszakban közel egymillió jószágot bocsátottak ki, közel kétszáz partner közreműködésével (Fotó: Pixabay)

Az ágazat piaci helyzetét Bátori István, az egyik legnagyobb hazai víziszárnyas-termelő cég üzemviteli vezetője mutatta be a magyarmezogazdasag.hu újságírójának.

Évi 300-350 ezer hízott lúd

A jászszentlászlói Integrál-Group Kft. egészen a közelmúltig fajtagyőztes és fajtatulajdonos volt a libatenyésztésben. Évente 300-350 ezer hízott ludat és 5-600 ezer hízott kacsát állít elő.

Jelenleg 50-100 termelőt integrál, akik között családi gazdaságok, őstermelők, kisebb-nagyobb vállalkozások találhatók, és emellett saját telepeket is üzemeltet több helyen az országban. Kiemelkedően eredményes a tenyésztésben.

Kiállítások nagydíjai

Az Integrál MB 09 fajta szürke liba négy-öt éven keresztül nyerte el az országos állattenyésztési kiállítások nagydíjait. Mostanra a fajta tenyésztési jogát megvásárolta a Lab-Nyúl Kft., amely a Kisbéri Lúdtenyésztő Kft.-vel folytatja tovább az igényes tenyésztői munkát –többek között az Integrál-Group Kft. részére is.

Az Integrál-Group Kft. napos libát és kacsát, valamint takarmányt biztosít termelő partnereinek, akiknek bérnevelési díjat fizet az elvégzett munkáért.

Mostanra jelentősen beszűkült a piac

A korábbi időszakban, amelyet aranykornak is nevezhetünk a hízottvíziszárnyas-tartásban, közel egymillió jószágot bocsátottak ki, közel kétszáz partner közreműködésével, a hízottliba piaca azonban mostanra jelentősen beszűkült.

A libatermelők piaci helyzete nem túl rózsás, de ez általában elmondható a baromfiágazatról és az egész állattenyésztésről . A nehézségek a madárinfluenzával és az azt követő, 2018-19-es túltermelési krízissel kezdődtek a víziszárnyas-ágazatban.

A piacok és előállítók szabályozatlansága miatt akkora árualap keletkezett, hogy a termékek csak jelentős árcsökkenéssel kerülhettek piacra, később pedig, a covid-járvány miatti keresletcsökkenés okán vált nagyon nehézzé az értékesítés.

Ez némiképp megtorpanásra és a jövő átgondolására késztette a szereplőket. Be kellett látni, hogy csak kontrollált körülmények között, a piaci igényeket figyelembe véve érdemes termelni.

Kontrollált körülmények között

Bátori István szerint a kép még mostanra sem tisztult ki teljesen, de a következő év egyre világosabbá teszi majd a folyamatokat. Igaz, kisebb, de stabilabb és kiszámíthatóbb lehet a jövőben a piac.

Itthon egyértelműen nő a kacsafogyasztás a libával szemben. A szakember szerint azért, mert a kacsa kevesebb élőmunkát igényel, így sokkal olcsóbb az előállítása, másrészt már csak méreténél fogva is egyszerűbb a feldolgozása, elkészítése, amely a mai rohanó világban fontos szempont.

A járványvédelem és egyéb állategészségügyi szigorítások követelményei jelentős anyagi áldozatokat követeltek a hízottvíziszárnyas-tartóktól, főként a kisebb termelőknek okoztak komoly gazdasági terhet.

Kisebb, de stabilabb és kiszámíthatóbb lehet a jövőben a piac
Kisebb, de stabilabb és kiszámíthatóbb lehet a jövőben a piac (Fotó: Pixabay)

Folyamatosan szorulnak ki az ágazatból

Az őstermelők és a kisebb létszámú családi gazdaságok, vállalkozások egyébként is folyamatosan szorulnak ki az ágazatból, mivel egyre kevésbé tudnak megfelelni a különféle hatósági, technológiai előírásoknak. Fontos azonban, hogy ezek nem egy évre szólnak, és hosszabb távon megtérülnek a biztonságosabb termelési körülmények.

Bátori István szerint nincsenek teljesíthetetlen feltételek, bár sok résztvevőt próbára tesznek a rendszer elemei.

Árak az egekben

A 2020-21-es évek jelentős kihívás elé állították az ágazatot, mivel az egekben járnak a takarmány-, üzemanyag-, energia- és munkabérköltségek, emellett az állam által biztosított támogatások intenzitása is csökkent.

A felvásárlási árak tekintetében azonban nem lehet „meggondolatlan lépéseket” tenni, követni kell a kereslet teherbíró képességét és az úgynevezett arany középutat kell megtalálni, amelyen még mindenki képes közlekedni.

Az állatok takarmányozásán egy szint alatt már nem lehet spórolni, mert annak a végén az előállított termék, vagyis a fogyasztó látja kárát.

Az antibiotikum-felhasználás jelentős szigorításával a termelésben előtérbe kerültek az átgondoltabb gyógykezelési eljárások. Nagyobb hangsúlyt kapnak a megelőzésben már régen is jól bevált, de folyamatosan fejlődő vitaminok, ásványi anyagok, pre- és probiotikumok.

A felvevőpiac fizesse meg a hozzáadott értéket!

„Az élőállat-termelés nem gyufa- vagy csavargyártás, amit egyik pillanatról a másikra le lehet állítani. Olyan biológiai és élettani folyamatok zajlanak, amelyekbe nagyon költséges beavatkozni.”

Az ágazat elemi érdeke, hogy a hízott libamáj és libahús keresleti termék maradjon. A felvevőpiac fizesse meg a hozzáadott értéket, amit a benne szereplők munkája teremt.

Share Button