Az inputanyagok és az energia drágulása még nagyobb lökést adhat a termelési folyamatok optimalizálásának. Az így elért megtakarítások több cél elérésében is segíthetnek – hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója. Az Év Állattenyésztője azt tanácsolta az állattenyésztési ágazat szereplőinek, hogy ne sajnálják a pénzt a genetikai fejlesztésekre, mert ez a leggyorsabban megtérülő beruházás.
Bóna Szabolcs 1975-ben született. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, agrármérnöki végzettséget Mosonmagyaróváron szerzett. Családjával Csornán él, felesége szintén szakmabeli, két felnőtt gyermekük van, egyetemisták. 2010-ben vette át a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezetését. Ezer hektár szántón, 130 hektár gyepen gazdálkodik a cég, 550 tejelő szarvasmarhát, 900–950 kocát tart. Több szakmai szervezet tagja, például az agrárkamara megyei és országos küldötte. A Magyar Állattenyésztők Lapja interjúját szemléztük.
Ön lett az Év Agrárembere, az állattenyésztő kategória győztese 2022-ben. Mit jelent ez az elismerés?
Mindenekelőtt igen nagy megtiszteltetés. Nem pusztán személyes sikerként élem meg, hanem a cégünk és a velem dolgozó kollégák munkájának elismeréseként. Érzem, érezzük, hogy a munka, amit végzünk, jó irányba mutat, és egyben példát is adunk, ami felelősséggel jár.
A növénytermesztés és a marhatartás mellett sertésekkel is foglalkoznak. A 2019-ben üzembe helyezett új sertés-tenyésztelepükkel Rábapordány elnyerte az Év Digitális Települése címet. Milyen modern technológiákat alkalmaznak?
A beruházás megkezdése előtt több célt is megfogalmaztunk. Mivel a támogatások lehetőségéről lemaradtunk, önerőből kellett megvalósítanunk a fejlesztési projektet. Az volt a célunk, hogy változatlan dolgozói létszám mellett a sertéságazat kibocsátási volumenét közel megduplázzuk. Mindezt úgy, hogy a dolgozóink számára a munkaműveletek előre tervezhetők legyenek, és a lehető legkisebb fizikai kihívást jelentsék számukra. Az is szempont volt, hogy a beruházás a lehető legrövidebb idő alatt megtérüljön.
Olyan épületet terveztünk, ami alkalmas arra, hogy kis létszámmal (4 fő) el tudjon látni 900-950 kocát és annak szaporulatát a tenyészállomány saját előállítása mellett. Rájöttünk arra is, hogy a fókusz az állategészségügyi státusz megtartása, ez alá kell rendelni a teljes beruházási koncepciót. A légtechnikánál a PRRS-szűrést alapfeltételként fogalmaztuk meg. Az új tenyészállomány kiválasztásánál a magas állategészségügyi státusz mellett a jó malacnevelő-képesség és a kiegyensúlyozott alomméret is fontos szempont volt.
A megálmodott, majd megvalósított épület így egy tömbösített, 4800 négyzetméteres, túlnyomásos vírusszűréssel ellátott, automatizált fiaztatói kocaetetéssel és folyékony malacstarter-etetéssel működő rendszer lett.
Mi az, amit minden sertéstartónak bevezetésre javasolna?
Beruházást csak úgy kezdjenek meg, hogy az akkor is megvalósítható és életképes legyen, ha nem kapnak hozzá semmilyen támogatási forrást. Minden munkafolyamatot, ami automatizálható, azt automatizáljanak! Ne sajnálják a pénzt a genetikai fejlesztésekre – ez a leggyorsabban megtérülő beruházás.
Hogyan sikerült átvészelni az afrikai sertéspestis által okozott károkat? Milyen változásokat hozott a vírus a telep életében?
Gazdasági oldalról az ASP-nél jóval nagyobb kihívást jelentett a tavalyi energiapiaci és gabonapiaci pánik, ami a költségeket elviselhetetlen szintekre repítette.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. társadalmi szerepvállalásának része a kistérségi integráció, melyben több mint 60 gazdával állnak folyamatos kapcsolatban. Miről szól ez?
Még ha valóban igaz is, hogy sertést és baromfit lehet tartani termőföld nélkül, fontos szerep hárul a megfelelő szántóföldi háttérre, hiszen a trágya elhelyezésére és az abrakalapanyagok beszerzésére minél kisebb földrajzi távolságokon belül kell törekedni. Ezt a hátteret lehet biztosítani az integráción keresztül, ráadásul a kölcsönös előnyök mentén, ami win-win helyzetet teremt.
