A népesség élelmiszer-igénye 2050-re várhatóan megduplázódik. A kutatókat és a lakosságot is egyre inkább foglalkoztatja, hogy milyen kihívásokat kell teljesíteni ennek kiszolgálására, és abban hogyan vállal szerepet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A Világgazdasági Fórum (WEF) 2020-as Globális Kockázatok riport előrejelzése alapján egyre több táplálékra lesz szükség a világon, a szükséges mennyiségű élelmiszer előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges.
Az élelmiszertermelés során ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, mint a korábbi megoldások, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel és gyümölccsel. A bolygó erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezik a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertes kutatója szerint a kereskedelmi méretű akvapónia széles körben történő alkalmazása lehet az egyik megoldás. Szmetana Kornél és társa, Medvecz Réka egy eddig kevésbé elterjedt alternatív módszerrel, az akvapónia kereskedelmi alkalmazásával oldaná meg a problémát – írta az Agrárágazat.
Zöldségtermesztés és haltenyésztés együtt
A módszer a halnevelés, valamint a víz alapú növénytermesztés kombinálásakor létrejövő élelmiszertermelési eljárást jelenti, amely alkalmas a nagy mennyiségű zöldség és halhús előállítására. Az akvapóniával történő élelmiszertermelés áttörést hozhat a környezetvédelmi, valamint a társadalmi problémák megoldásában. A termelés során ugyanis nincs szükség termőföldre, és helyileg, akár saját kertben is kialakítható módszer. Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, így az emberek közvetlen közelében lehetne lehetőség friss, bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség rovarirtók és műtrágya használatára sem.
Nagy története van a technológiának
Az akvapónia megoldásait már az ókori Keleten is ismerték. Hazánkban többnyire egyelőre kiskertekben, vállalkozó kedvű termelők vagy épp amatőrök vágtak bele, nagyüzemileg még nem terjedt el – írja a cikk. Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálni lehet a terméshozamot, továbbá a víz visszaforgatásának köszönhetően az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásoknál. Ez a technika a hazai élelmiszertermelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne. „A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend. Elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást” – érvelt az ötlet mellett a fiatal kutató. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat az ilyen és ehhez hasonló, újító szemléletű ifjú szakembereket támogatja, akik innovatív megoldásokat dolgoznak ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló, egyre sürgetőbb kihívásokra.