A Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint indokolatlan az utóbbi időszak akác elleni hangulata hazánkban, főleg úgy, hogy a magyar méhészek az akácmézből élnek. A hazai méztermés 40-60 százalékát az akácméz teszi ki.
A fent leírtakból látszik, hogy döntően az akácméz juttatja a profithoz, a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz a méhészeket.
Az akácerdőket döntően, jellemzően alacsony aranykorona-értékű, futóhomokos területekre telepítették, ahol más növények gazdaságosan nem termelhetőek, illetve az erdők elpusztításának káros ökológia következményei is lennének.
Ugyanakkor 20 ezer méhész, illetve a háttérágazatokban dolgozók megélhetése függ az akácméztől, ezért az agrárdiplomáciának erőfeszítéseket kell tenni a növény megvédése érdekében – mondta a szakember.
A földművelési tárca idén januárban közölte, hogy az előzetes brüsszeli tervekkel szemben a hungarikumnak minősülő fehér akác várhatóan nem kerül fel az “idegenhonos özönfajok” uniós tiltólistájára, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.
Forrás: MTI
