Fontos cikkeket írtunk októberben is az agrártámogatások témájáról. A témák között volt, hogy károsak a mezőgazdasági támogatások az ENSZ szakértői szerint, ugyanakkor már csak a támogatásban bízhatnak a magyar tejágazat szereplői. Beszámoltunk róla, hogy levon a kifizetési összegből a támogatáshalmozódás miatt a Magyar Államkincstár, valamint arról is, hogyan valósult meg az öntözésfejlesztés egy alföldi gazdaságban. Ajánljuk olvasásra a novemberi hírösszefoglalónkat agrártámogatás kategóriában!
Az óriási veszteségek után csak a támogatásban bízhatnak a magyar tejágazat szereplői
Miközben a világpiaci kilátások a fokozódó verseny ellenére biztatóak, Magyarországon a magas önköltség, a szigorodó környezetvédelmi előírások és az alacsony jövedelmezőségű feldolgozás egyaránt komoly kihívást jelent a tejiparban. Bár a tejtermékek iránti világpiaci kereslet erőteljesen növekszik, és az Európai Unió 2015-től megszüntette a termelést korlátozó kvótarendszert, a fenti változások valószínűleg fékezni fogják az iparág fejlődést. Miként válhat sikeresebbé a hazai tejágazat? Az OTP Agrár szakértői szerint nyilvánvaló, hogy a tejágazat jelenlegi jövedelem-stabilitását biztosító uniós támogatási rendszer hosszabb távon nem tartható. Így a gazdálkodóknak egyre inkább ki kell használniuk a hatékonyság növelésére esélyt kínáló lehetőségeket. Ez biztosíthatja, hogy a telepek méretét és a meghatározó gazdaságok termelési színvonalát tekintve helyzeti előnyben lévő Magyarország ne vesztesként élje meg az előttünk álló változásokat.
Hamarosan jön a támogatás: 17 milliárd forint jut a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzésére
Megjelent a VP4-10.2.1.1-21 A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése című pályázati felhívás. A pályázati felhívás (egyelőre tervezet) azokat az állattartókat célozza, akik a védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésében részt vesznek. A támogatható tevékenységek: a védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet által törzskönyvezett nőivarú egyedek, baromfifélék esetében vegyes ivarú állományok tartása.
Károsak a mezőgazdasági támogatások az ENSZ szakértői szerint
Egy, az ENSZ által kiadott jelentés szerint a mezőgazdasági termelők támogatása céljából kialakított rendszerek károsak a bolygóra és torzítják a piacot, ezért újra kellene gondolni azok rendszerét. A világszerte a mezőgazdaság támogatására évente elköltött 540 milliárd dollár közel 90 százaléka káros az ENSZ 3 szervezete által közösen készített, a szervezet szeptember 23-tól kezdődő, élelmiszer-rendszerekről szóló gyűlése előtt nyilvánosságra hozott jelentés szerint. Az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói, mint a tej- és a húsipar részesültek a legnagyobb mértékben a támogatásokból. A Guardian cikke szerint ezek résztvevői gyakran olyan nagy ipari csoportok, melyek alkalmasak ezen támogatások lefölözésére. Éppen ezért az ezen szektoroknak jutó túlzott támogatásokat fel kell számolni a gazdag országokban, míg a fejlődő országoknak a szennyező műtrágyák és gyomirtók használatának támogatását kell megszüntetnie.
Levon a kifizetési összegből a támogatáshalmozódás miatt a Magyar Államkincstár
A Magyar Államkincstár 30/2021 (V. 5.) számú közleménye a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtandó támogatás igénybevétele iránti kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tájékoztatásról szól. Ennek alapján a Kifizető Ügynökség a záró kifizetési igénylés elbírálása során a kettős finanszírozás elkerülése céljából támogatáshalmozódás vizsgálatot végez azon projektek esetében, amelyek megvalósítása során a kedvezményezett állami támogatástartalmú pénzügyi terméket vett igénybe. Aki túllépi a meghatározott támogatási arányt, levonásra számíthat. Az EMVA írta meg, hogy az MNB NHP programjának hiteleit kamat- vagy garancia támogatott termékek váltják fel, mint például a Széchenyi beruházási hitel. Ezeknek a termékeknek támogatástartalma van, mely tartalmat a Magyar Államkincstár a záró kifizetési kérelem során ellenőriz. Amennyiben pedig az ezzel együtt számított támogatástartalom meghaladja a Pest megyében a 40, azon kívül az 50 százalékot, akkor a záró kifizetési kérelemből azt levonja. Egyes hiteltermékek esetén a támogatástartalom az 5-10 százalékot is elérheti.
Most akár 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a takarmánygyártók
Haszon- és hobbiállatok takarmányozását szolgáló termékek gyártására és piacra jutását elősegítő, technológiai fejlesztésekre, továbbá a környezeti erőforrás-hatékonyságot célzó beruházások támogatására lehet pályázni egy nemrég nyílt kiírás keretében. Szalontai Jenő pályázati tanácsadóval beszéltük át a legfontosabb tudnivalókat. A kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek közé az olyan, a takarmány előállításhoz kapcsolódó mezőgazdasági termékek értéknövelését szolgáló, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházások tartoznak, mint például:
- a takarmány előállításhoz kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai sorok és rendszerek kialakítása,
- a takarmányelőállítás során a minőségbiztosításhoz kapcsolódó, az alapanyagok, gyártásközi- és végtermékek minőségét szolgáló új eszközök, laboreszközök beszerzése, technológiai rendszerek kialakítása,
- a takarmányelőállításhoz kapcsolódó, üzemen belüli anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz szükséges új eszközök és gépek beszerzése,
- a takarmány előállítási tevékenységhez kapcsolódóan épületek, építmények építése, kialakítása, felújítása vagy bővítése,
- a takarmány előállítási tevékenységhez kapcsolódóan energetikai hatékonyságnövelést nem célzó korszerűsítések, felújítások (pl.: üzemek műgyantázása, víz-és szennyvízkezelési fejlesztések) és
- a takarmány előállításhoz kapcsolódó, az áru vagy az alapanyag szállítására használható szállítójárművek, tehát teherautók és furgonok beszerzése. (X)
Készülnek a 2023 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó magyar tervek
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a következő 7 évében alapvető feltételként megjelenő fenntarthatósági és zöld elvárások betarthatóságáról, azok realitásáról is szó volt a Pápai Expo és Agrárpiknik „A mezőgazdasági támogatások célja és jövője” című fórumbeszélgetésén. Az eszmecsere egyik résztvevője Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára volt. Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik az agráriumhoz szorosan kapcsolódó és sikeréhez nélkülözhetetlen, de eddig fejlesztéseiben nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását is – mondta az államtitkár. A precíziós gazdálkodás megteremtésének ösztönzése vagy az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása jó példa erre.
20 milliárd forint támogatásra pályázhatnak a hazai gombatermesztők
Már be lehet nyújtani a pályázatokat a gomba előállító üzemek fejlesztését támogató felhívásra. A Vidékfejlesztési Program keretében 20 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett felhívással kapcsolatban Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a termesztett gomba iránti igény folyamatosan növekszik, az ágazat pedig kiváló exportlehetőségekkel rendelkezik. A gomba tápanyagokban gazdag, rendkívül egészséges, úgynevezett „superfood” kategóriába tartozó élelmiszer. A gombatermesztés vízlábnyoma a legalacsonyabb az összes élelmiszer között, 1 kilogramm gomba előállításához mindössze 5-8 liter víz szükséges. A pályázat lehetőséget biztosít új komposztüzem vagy gombatermesztő létesítmény kialakítására, a meglévő termesztőkapacitások bővítésére, illetve technológiai korszerűsítésére. Továbbá támogatásban részesülhetnek a legmodernebb, áruvá készítést szolgáló eszközök és gépek beszerzései is.
Egy éven belül valósult meg az öntözésfejlesztési beruházás Dunapatajon
A tervezéstől az öntözés megkezdéséig szűk egy év alatt valósult meg a dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. 131 millió forintos öntözési beruházása. A környék és a régió eddigi legnagyobb Valley öntözőgépét építették meg, amely 24 óra alatt 94 hektárt képes beöntözni 7,11 milliméteren, hektáronként 327,6 köbméter víz felhasználásával. A fejlesztés része egy meteorológiai állomás és egy folyamatos mérésre alkalmas talajszonda is, amivel elkerülik az alul- vagy felülöntözést. A technológiával 87 százalékkal vált olcsóbbá egy milliliter öntözővíz egy hektárra történő kijuttatása. Az emelkedő átlaghőmérséklet és az egyre hosszabb hőhullámok mellett a teljes magyar élelmiszertermelés szempontjából kulcskérdés az öntözés – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a szeptember 20-i ünnepélyes átadáson. Az öntözésnek nem csak a termésbiztonságban van jelentősége, hanem abban is, hogy sikerüljön magasabb hozzáadott értéket képviselő kultúrákat behozni a szántóföldekre. Az öntözési közösségek támogatásának jogi szabályozása lehetővé teszi az 1990-es években mozaikossá vált birtokszerkezet összefűzését.
A Zöld Megállapodás intézkedéseire és a környezetkímélő fejlesztések finanszírozására is készülnek a bankok
Az Európai Zöld Megállapodás, vagyis a Green Deal az élet minden területén éreztetni fogja a hatását, és ebből a bankok sem maradnak ki. A mezőgazdaság zöld fejlesztéseire készülve az OMÉK-en beszéltek arról, hogy banki szempontból milyen hatásai lesznek az új követelményeknek. A Zöld megállapodás vagy zöld forradalom? című tanácskozáson előadást tartott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, valamint Gyura Gábor, az MNB fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője is. Az előadásokból leszűrhető következtetések szerint úgy látszik, a fenntarthatóság és klímabarát politika legtöbb követelménye a mezőgazdaságot érinti, például az ammónia- vagy a metánkibocsátás csökkentése, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának visszaszorítása vagy a különböző állatjóléti intézkedések.
A magyar állattenyésztési ágazat támogatásáról és kihívásairól beszélt a helyettes államtitkár
A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben annyi változás történt az elmúlt 10 évben, amennyi a megelőző 100 évben összesen. Az állattenyésztési ágazatokban gazdálkodóknak az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembenézni. Példamutatóan helytálltak és folyamatosan kiemelkedő munkát végeznek – mondta Tarpataki Tamás a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok alkalmával. Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár megköszönte az állattenyésztőknek, hogy minden időjárási viszony között, ünnepnapokon, és az elmúlt időszak járványügyi helyzetében is állhatatosan végzik a munkájukat.
A rendkívüli idők rendkívüli helytállást követeltek, a magyar állattenyésztőkre is hosszabb ideje nehéz évek járnak – fogalmazott Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár. A 2014-es orosz embargót a tejválság, az afrikai sertéspestis-járvány, a madárinfluenza, majd a koronavírus-járvány követte. Jelenleg pedig a magas takarmányárak okoznak súlyos gondokat. Minden nehézség ellenére büszkék lehetünk a gazdáinkra – emelte ki a politikus. Elmondta, hogy az állattenyésztés kibocsátása az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt. Míg 2010-ben 614 milliárd forint volt, 2020-ra 1026 milliárd forintra emelkedett, amely 67 százalékos növekedésnek felel meg – közölte.
Jelentősen növelhetik a támogatások a magyar feldolgozóipar versenyképességét
A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő 10 év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára — jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Feldman Zsolt szerint a rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű források segítségével sikerülhet felszámolni mindazt a technológiai hiányt és lemaradást, amit 2-3 évtizede görget maga előtt az ágazat. A politikus úgy vélekedett, hogy a támogatott beruházásoknak köszönhetően magas hozzáadott értéket előállító, végtermékeiben minőségi magyar mezőgazdaság születhet a következő 10 évben. Feldman Zsolt szerint fontos kiemelni, hogy mivel a termékeink 80-85 százalékát az Európai Unió piacain értékesítjük, előtérbe kell helyezni és hitelesen be kell mutatni előállításuk fenntarthatóságát. Az államtitkár elmondta, hogy bár a 2023 januárjával kezdődő új támogatási időszak uniós előkészítése késik, a 2021-es év végéig el kell készülnie az új közös agrárpolitikára alapozott nemzeti stratégiának. Az ezzel kapcsolatos munka már 2019-ben elkezdődött a szaktárcánál, a következő hónapokban pedig intenzív egyeztetés indul a hazai ágazati szereplőkkel.
Hamarosan igényelhető a Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása
Megjelent a “Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása” című, VP3-5.1.1.1-21 kódszámú pályázati felhívás, 80 százalékos maximális támogatási intenzitással. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd forint. Négy szakaszban lehet igényelni a támogatást. A Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása felhívást az Európai Bizottság által 2015. augusztus 10-én elfogadott Vidékfejlesztési Program keretében az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága hirdeti meg a 1248/2016. (V. 18.) számú Korm. határozatban szereplő Éves Fejlesztési Keret alapján. A Felhívás alapjául a Vidékfejlesztési Program 5.1.1. számú, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások című műveletének C célterülete szolgál.
Utalják a területalapú támogatásokat a gazdáknak
Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, október 19-től pedig több mint 3 ezer tejtermelő részére kezdődik el 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése. Nagy István agrárminiszter elmondta: idén a gazdálkodók 166 ezer egységes kérelmet nyújtottak be 5 millió hektár mezőgazdasági területre. Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan az uniós szabályok adta legkorábbi időponttól, vagyis október 18-tól előleget fizet a gazdálkodónak. Az agrárminiszter elmondta, hogy ebben az évben is sikerült elérnünk az Európai Bizottságnál, hogy emelt előlegfizetés váljon lehetővé. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál kérelmenként maximum 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál – mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatása – maximum 85 százalék lehet.
3,25 milliós díjazású felhívást írt ki a magyar mezőgazdaságban dolgozó hölgyeknek a Corteva
Elindul a TalentA oktatási és támogatási program a női gazdálkodók számára Magyarországon. 2021. október 15-én a vidéki nők világnapján jelentették be a női gazdáknak szóló ösztöndíjprogramot. A programot a Magyar Női Unió Egyesület támogatásával a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat kezdeményezte és koordinálja. Összesen 30 hölgy kap támogatást képzés formájában, hárman pedig összesen 3 millió 250 ezer forintot kapnak a projektjeik megvalósítására. A Corteva Agriscience célja, hogy a TalentA programban tovább bővítse az oktatási lehetőségeket és hozzáférést biztosítson újabb financiális lehetőséghez a mezőgazdasággal foglalkozó nők számára. A program, amin 30 magyar női gazdálkodó vehet részt, egy összetett ingyenes online intenzív oktatási képzés szakmai szakértők és mentorok bevonásával.
Súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre és a gazdaságokra a Termőföldtől az asztalig stratégia
A hollandiai Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya megerősíti, hogy az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” kiemelt stratégiája súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. A tervek megvalósítása korlátozná a termelést, sok gazdát tönkretenne, és az üvegházhatású gáz kibocsátás sem csökkenne. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése, és a Kieli Egyetem is hasonló kutatási eredményre jutott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írta meg, hogy a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ tanulmánya szerint a célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20 százalékkal, egyes növénykultúráknál akár 30 százalékkal is csökkenne. A WUR egy további szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremelkedést okozna, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelme csökkenne.
