Ausztrál csoda a láthatáron: termőfölddé válhat a vörösiszap?

Az alumíniumgyártás mellékterméke, a vörösiszap nagy mennyiségű nátrium-hidroxidot tartalmaz, ami erősen lúgossá és sóssá teszi azt. A növények pedig nem képesek elviselni ezt, ezért a visszamaradt zagy hasznosítása komoly problémákat okoz. Főleg az olyan országoknak, ahol nagy mennyiségben állítanak elő alumíniumot, mint például Ausztrália vagy Kína.

Egy olyan új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével hasznosítható talajjá lehet alakítani a mérgező vörösiszapot – írja a Magyar Mezőgazdaság. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának gondja. A Queenslandi Egyetem Fenntartható Ércek Intézetének egyetemi docense, Longbin Huang vezeti azt a kutatást és fejlesztést, melyben olyan környezetbarát technológiát dolgoznak ki, amivel a vörösiszapból egy talajhoz hasonló termesztőközeget készítenek.

A vörösiszap termesztőközeggé alakítható egy ausztrál fejlesztésnek köszönhetően
A vörösiszap termesztőközeggé alakítható egy ausztrál fejlesztésnek köszönhetően
A világ legnagyobb bauxit-kitermelője megoldást szeretne a vörösiszap kezelésére

Ma is több millió tonnányi bauxit üledéket, vagy más néven vörösiszapot tárolnak Ausztrália és a világ zagytározóiban. Huang elmondta, hogy az eljárás, amit Ausztrália alumíniumgyáraiban terepen is teszteltek, lehetőséget ad arra, hogy a költséges vörösiszap rehabilitációs módszereit nemcsak Ausztráliában, de világszerte is megváltoztassák.

A kutatás két éves terepi kísérletsorozattal indult Ausztrália északi területén, Goveban. A vizsgálatokat a Rio Tinto Aluminium cég közel 600 ezer dollárral támogatta. A hat hónapos kísérleti projekt ígéretesen fejeződött be, így két alumíniumgyár, az RTA-Yarwun és a Queensland Alumina Limited (QAL) közösen fektet be több, mint 1 millió dollárt a 2018 júniusában induló terepi talaj-képző projektbe, ami mindkét cég vörösiszap tározóit érinti.

A kutatások szerint a sós víz képes semlegesíteni a vörösiszapot. Mégpedig úgy, hogy „só-pelyhek” maradnak a felszínén. Ehhez a környékről származó egyéb hulladékokkal pótolják a legfelsőbb talajréteget, például a közeli hőerőműből származó hamuval, vagy a lakossági komposzttal.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Eladó termőföldek listája Nagyon sok hír szólt az utóbbi időben a termőföldről, leginkább a földtörvény kapcsán. Mégis kevesen tudnak róla, hogy létezik egy, az eladó területek...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
A túlzott földhasználat hatásai Az intenzíven vagy közepesen erősen művelt földeken a kevésbé igénybe vett földekhez képest megtizedelődött a talajlakók száma (hasznos baktériumok, g...
Sürgős segítségre van szüksége a mezőgazdaságnak?... Az AGRO.bio Hungary Kft sajtótájékoztatóján jártunk, ahol a cég vezetői és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezető tanácsosa ismertette meg velünk a je...
Minden módosul, aminek módosulnia kell Hogy állunk a belvízzel és az erdőkárokkal; mit hoz magával az 50 jogcímrendelet módosítása; milyen döntés született az első kolontári károsult ügyébe...
Csökkent a termőföld forgalma Tolnában Jelentősen csökkent a termőföld adásvételek száma a földforgalmi törvény 2014. május 1-i hatályba lépése óta Tolna megyében a Nemzeti Agrárgazdasági K...