Történelmi lehetőség Magyarországnak, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta az Európai Bizottság – mondta sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter. Nagy István elmondta, hogy a 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született. A KAP stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.
Az Agrárminisztérium szerint az Európai Bizottság a korábbiaknál fontosabbnak tekintette a fenntarthatóságot az új Közös Agrárpolitika kialakításában, míg Magyarország az élelmezésbiztonságot és a vidék megerősítését is lényegesnek tartja. A kormány tehát arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – fogalmazott a miniszter.
Pénz jön Európából és hasznosul az ágazatokban
Az európai uniós források a kiemelkedő arányú költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára – mondta Nagy István. A politikus kifejtette, hogy a természeti erőforrások megújulására, az ország környezeti állapotának javulására is számít. A támogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképesebb lesz, hatékonyabban termel, és jobban ellenáll majd a válságoknak, vagy akár az éghajlati kihívásoknak is – mondta a miniszter.
A KAP stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.
A támogatások formái és összegei
A területalapú támogatásokat továbbra is biztosítják, az alapösszeg hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül alakulhat. A kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásra szintén jogosultak, ennek összege 1 és 10 hektár között hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), 10 és 150 hektár között hektáronként 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. A korábbinál lényegesen nagyobb összegre, hektáronként várhatóan 157 euróra (csaknem 57 ezer forint) számíthatnak 300 hektáros családi birtokméretig a fiatal gazdálkodók területalapú többlettámogatásként. A termelők részt vehetnek az agroökológiai programban is, amely környezet- és klímavédelmi vállalásokért további támogatásokat ad.
Az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés már elkezdődött, a források hatékony felhasználása minden érintettet tervezésre, átgondolásra késztet – mondta az agrárminiszter.
Növekedés a válságban is?
Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár közölte, hogy a támogatásokkal a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszerese nőhet az évtized végére. Az évtized elején csaknem 10 milliárd eurós (4 ezer milliárd forint) kivitel 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet. Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint 1000 milliárd forint fenntarthatósági célokat finanszíroz majd. Mindkettő jelentős bővülést jelent az előzőekhez képest, csakúgy, mint az agrárkutatási és innovációs kiadások kerete, amely a kétszeresére nő – tette hozzá.
A magyar kormány az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések és kialkudott kompromisszumok során olyan új agrártámogatási rendszert alakított ki, amelynek célja a hatékonyság növelése – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára még november 3-án, csütörtökön Orosházán.
Ezért jó a támogatás a gazdáknak
Feldman Zsolt a helyi gazdakör szakmai fórumán azt mondta, a 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika minden magyar gazdálkodó számára biztosítja majd a fejlesztés lehetőségét, és megteremti a feltételeket saját fenntartható termelési gyakorlatához.
Az államtitkár az agrár-ökológiai programmal kapcsolatban elmondta: ebben azok a gazdálkodók vehetnek részt, akik évente – az üzem területének valamennyi földhasználati kategóriájában – önkéntes vállalásokat tesznek, például csökkentik a növényvédőszer-felhasználást, forgatás nélküli talajművelést végeznek, vagy természetkímélő gyepgazdálkodást folytatnak.
Vetésváltási előnyök
Ők a szántó, gyep és ültetvény területre várhatóan 81 euró hektáronkénti többlettámogatást kapnak. A vetésváltásban is érdemi változás következik: minden 10 hektár feletti termelőnek legalább területe egyharmadán évente új növényi kultúrát kell termesztenie az előző évhez képest, három év alatt tehát minden szántó sorra kell, hogy kerüljön. Ez alól kivétel a hibridkukorica vetőmag-előállítás, ami négy évig folytatható egy adott területen. Az évelő szántóföldi kultúrák és az árasztásos művelésben termesztett növények szintén kivételt képeznek. A szabályszerű másodvetés alkalmazása önmagában is vetésváltásnak számít – tette hozzá.
Diverzifikáció ki az alaptámogatásokból, az AÖP nyújt lehetőséget rá
Feldman Zsolt előadásában részletezte: a terménydiverzifikációs kötelezettség kikerül az alaptámogatás feltételei közül, az agrár-ökológiai programban azonban szerepel a lehetséges vállalások között, némileg megváltozott formában. A fiatalgazda-támogatás hektáronként 157 euróra emelkedik, a támogatható terület nagysága is 300 hektárra növekszik a jelenlegi 90-ről – tudatta az államtitkár. Feldman Zsolt közölte, az ipari zöldségek termesztési támogatását növelik, csökken azonban az extenzív gyümölcsültetvények támogatási szintje. A politikus hangsúlyozta, 2024 végéig változatlanul futnak majd az idén indult, 17 ezer gazdálkodót és mintegy 1,2 millió hektárt érintő agrár-környezetgazdálkodási program támogatásai.
Vidékfejlesztés, precíziós gazdálkodás, állattartás
Az államtitkár elmondta, a vidékfejlesztési források több mint 50 százalékát beruházásokra szeretnék fordítani annak érdekében, hogy erőforrás-, energia- és inputanyag-hatékonnyá váljon a gazdálkodás. A támogatott területek között szerepelnek az állattartással kapcsolatos fejlesztések, az élelmiszeripari, energiahatékonysági és zöld beruházások, illetve a precíziós gazdálkodás, amely révén optimalizált inputanyag-felhasználással nagyobb termésbiztonság érhető el.
A beruházások többségénél 50 százalékos lesz a támogatási intenzitás, magasabb arányú forrást igényelhetnek a fiatal gazdák, a termelői együttműködésben résztvevők, az ökológiai gazdálkodást folytatók. A pályázatok feltételei közül pedig kikerül a bázislétszámhoz kötött foglalkoztatási kötelezettség – tudatta az államtitkár.
A gazdaságátadás könnyebbé válik
A generációváltást segíti egy új, a 2023 január 1-jével hatályba lépő, a gazdaságátadási törvényhez kapcsolódó támogatási forma. A támogatások során ösztönzőket alkalmaznak, amelyek segítik a vízmegtartást. Így a többi között elszámolhatók lesznek támogatható területként a parcellák szélén meghagyott szegélyek, illetve a táblák nem művelt vizenyős területei. A Közös Agrárpolitika harmadik támogatási lába az újraelosztó-támogatás lesz, új elemként a gazdálkodók az első 10 hektár után hektáronként mintegy 80 euró, 11-150 hektár között pedig hektáronként mintegy 40 euró többlettámogatást igényelhetnek – mondta az államtitkár.
