Az idei tavasszal a csapadékhiány mellett gyakori fagyos napok rontották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdálkodók terméskilátásait, noha az áprilisi középhőmérséklet éppen megfelelt az ilyenkor várható értéknek. Az elmúlt hónap időjárása jól példázza azt, hogy a számtani átlag önmagában mennyire kevés és elégtelen információt hordoz egy-egy időszakról. Az idei április a 11°C-os havi átlagával pontosan a 30 éves középértéket hozta, miközben a napi skálán 20-25 fokot elérő hőingadozás havi szinten néhol a 35 fokot is elérte. Így a megyében nyári nap, és zord mínusz 10 fok körüli fagy is előfordult.
A Szon.hu írta meg, hogy hiába alakult az átlagos napi csúcsérték 18-22 fokos tartományban, mert a hónap első felében hajnalonként rendre fagypont közelébe zuhant a hőmérséklet. Sőt, még a hónap vége táján is előfordult kiterjedt fagy, ami nem csupán a talaj mentén jelent meg. A leghidegebbet a hónap elején kialakult sorozatos fagyok idején mérték, akkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb részén mínusz 3 és mínusz 5 fok között állt be a minimum, a Nyírségben viszont rekordhideget, mínusz 10 fok alatti értéket jegyezhettek fel. Akkor a megye területén leginkább az igen korai virágzású csonthéjasokban esett kár, de a hideg az egyébként erősebb fagytűrésű szántóföldi állományokban ugyancsak okozott megfagyásos tüneteket.
A virágok súlyosan károsodtak a fagyos napok miatt
A még rügyben lévő virágkezdemények is károsodtak, majd a hónap közepén és legvégén újabb fagyos szakasz sújtotta a későbbi virágzású gyümölcsfajokat. Ezzel nagy területen okozott jelentős, néhol 100 százalékos terméskiesést. A gyakori fagyok és a szélsőséges hőingadozás oka a levegő kifejezetten alacsony páratartalma volt, ami lehetővé tette, hogy a hőmérséklet egy-egy hűvösebb léghullám nyomán az enyhe délutáni órákat követően hajnalra, vagy akár az éjszaka jelentős részére bőven fagypont alá csökkenjen.
A relatív légnedvesség az időszak nagy része során mindössze 10-20 százalék között mozgott a délutáni órákban, de hajnalra is csak 50-70 százalék körüli értéket vett fel. Az időszakot ráadásul az átlagot csaknem kétszer meghaladó napfénytartam, kevés felhő, és csapadékhiány jellemezte egészen május első napjaiig. A csapadék területi átlaga a megyében 15 mm körül, többnyire 5 és 25 mm között alakult, keleten általában a nagyobb, nyugaton kisebb esőmennyiségekkel. A hónap adós maradt bő 20-40 milliméternyi áztató esővel, ami növényvédelmi szempontból ugyan alacsonyabb gombás- és baktériumos fertőzési kockázatot jelent, a tavaszi vetéseknél azonban elhúzódó, egyenetlen keléssel kellett számolni a nem öntözött területeken – írták.
