Egyre több gazdálkodó érdeklődik a precíziós mezőgazdaság és azon belül is a dróntechnológia használata iránt. Bene Lajos, az AgroWay Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója szerint csak azok az agrárvállalkozások lesznek versenyképesek, amelyek hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Ezért szerinte a technológiai fejlesztésekre, ezen belül a precíziós gazdálkodás eszközeire igen nagy szükség van.
Az Agrárágazat kérdezte a szakembert a mezőgazdasági dróntechnológia témájáról, ezt az anyagot szemléztük.
Mióta foglalkozik a dróntechnológiával?
A Pest megyében, a Ceglédi járásban található Újszilvás környékéről származom, s miután az édesapám családi gazdálkodó volt, szőlőt, gyümölcsöst gondozott, gabonát vetett, aratott, állatokat tartott, így korán megszerettem a föld illatát. Már egészen kicsi koromban eldőlt a sorsom, hogy gazdálkodó leszek. Édesapám kiváló tanítómester volt, szinte minden gazdálkodói tudását átadta nekem. Sőt, azt az örökséget is, hogy a mezőgazdaság életre szóló tanulást kíván, mert itt mindig van új a nap alatt. Az utóbbi évtizedben például a precíziós gazdálkodás jelent meg az életünkben, ami egyben digitális forradalmat hozott az ágazatba. A precíziós technológia egyik eszköze a drón és annak technológiája. 5 éve foglalkozom ez utóbbi területtel. Először hobbiként, egy Phantom DJI drónnal kezdtem el a szántóföldi területeimet felmérni, de láttam, hogy ez az eszköz nagyon sok más területen is jól alkalmazható. Kapcsolatot kerestem az amerikai HSE cég tulajdonosával, aki nyitott volt az együttműködés kialakítására. Létrejött a bizalom mindkét fél részéről, ennek köszönhetően a HSE cégcsoportnak az AgroWay Kft. lett Magyarországon és Kelet-Európában a kizárólagos képviselője. Amennyiben megkapjuk az engedélyt, kereskedői hálózatot is kiépítünk annak érdekében, hogy a HSE drónok minél szélesebb körben terjednek el.
Milyen területen hasznosíthatóak a drónok?
Ezek a repülőeszközök számos területen hasznosíthatóak. A drón az angol „drone” szóból ered, jelentése here (méh), igeként (méh)zümmögés. Ez olyan repülőeszköz, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaztak, s valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik. Emiatt a fedélzetén nincsen szükség pilótára. A mezőgazdaságban drón segítségével bármikor mérhető a vadkár, a vízkár, a viharkár, a belvízkár. Az eszköz alkalmazható területmérésre, térképkészítésre ortofotókkal, tőszámlálásra, termésbecslésre, növényanalízisre (opcionális NDVI kamerával és szoftverrel). Meghatározhatjuk az aszály mértékét, a talaj tápanyag-ellátottságát. Végezhetünk gyomosodásvizsgálatot, belvízelvezető és öntözőcsatornák állapotfelmérését, öntzőberendezések működésének ellenőrzését. Hasznos eszköz a tógazdaságokban is, például vízminőség mérésére, rapsicok felderítésére. Ráadásul nem csak a mezőgazdaságban, hanem minden iparágban óriási jelentősége van ezeknek a robotikáknak, informatikai eszközöknek. Szerintem a dróntechnológia – amelynek elterjesztése ma még gyerekcipőben jár – olyan áttörést fog hozni, mint annak idején a traktor megjelenése a lovak helyett, a cséplőgép és a kombájn megjelenése a szántóföldeken. A dróntechnológia fejlesztésében az Egyesült Államok és Kína jár élen, az ő termékeik alkalmasak sorozatgyártásra, mert megbízható, jó minőségben készülnek. A precíziós gazdálkodásban használatos drónoknak a vegyszerszórásban, adatgyűjtésben is nagy szerepük van. A levegőben közlekedő kis helikopterekkel számos speciális feladatot elvégezhetünk.
Igaz-e, hogy elsősorban légtérszabályozási, hatósági kérdések miatt késik az egyik legígéretesebb alkalmazási terület, a drón permetezéses növényvédelemben való használata?
Magyarországon jelenleg semmilyen külön jogszabály vagy rendelet nem vonatkozik a drónok alkalmazására, a légtérhasználatra vonatkozó általános előírások alapján lehet repülni ezekkel a gépekkel. A szabályok azonban még sok évvel a drónok megjelenése előtt készültek. A bennük foglaltak csak nehezen alkalmazhatók az utóbbi néhány évben robbanásszerű terjedésnek indult pilóta nélküli járművekre. Jelenleg Magyarországon 15 méteres magasságig (és az irányító személytől ugyanilyen távolságig) egy legfeljebb 250 gramm tömegű távvezérlésű repülő járművet bárki vezethet külön képzettség nélkül. Ugyanakkor minden repüléshez külön eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, ennek igénylését kizárólag írásban lehet benyújtani. Az elnyerésének elbírálási ideje 30 naptól akár több hónapig is elhúzódhat. Ilyen nagy határidőkkel pedig a felhasználók képtelenek szabálykövetően dolgozni, ezért sokan inkább engedély nélkül végzik a repüléseket.
Milyen kockázatai, illetve előnyei vannak a drón használatának?
Egy nem kis repülőeszközről van szó – s ez a kockázati oldal –,amelyik képes olyan anyagokat szállítani, melyek az ember számára baleset-, súlyosabb esetben életveszélyt is jelenthetnek. Ennek használata különleges kiképzést igényel, ezért is kell majd az új törvény szerint jogosítványt szerezni a drón kezeléséhez, használatához. Gépjárművet sem lehet jogosítvány nélkül vezetni, mert nagy a kockázata annak, ha kellő tudás, ismeret nélkül ülünk a volán mögé. Ugyanez elmondható a drónok kezeléséről is, mert csak a képzett szakember tudja elkerülni a veszélyes helyzeteket, aki – s ez már az előnyöket gyarapítja – olcsóbban, hatékonyabban tud dolgozni, egy-egy munkafolyamatot elvégezni.
Hol tart a hazai szabályozás a dróntechnológia területén?
A kormány megbízásából a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a HungaroControll Kft.-vel együttműködve dolgozta ki az új törvénytervezet alapjait tartalmazó szakmai anyagot, mégpedig az európai uniós rendelet figyelembevételével. Ebből kiderül, hogyan szabályoznák a drónok repülését. Minden bizonnyal elkülönítik majd a hobbi- és kereskedelmi célú felhasználást. Az utóbbi célú gépek használatát pedig szigorúbb feltételekhez kötik. Az eszközöket súly szerint kategorizálják.
A hobbi-, illetve játék drónok 250 grammnál nem lehetnek nehezebbek. Az e tömeg feletti, 5 kilogramm súlyú drónok használatához (fényképezés, fotózás, adatgyűjtés stb.) egy segédmotor-kerékpáros jogosítvány megszerzésére hasonló tanfolyam elvégzése szükséges. Ezt a tanfolyamot az eszközt eladója lesz köteles megtartani.
Jelenleg is folynak ilyen tanfolyamok, de az ezek elvégzéséről kapott „bizonyítványt” az új törvény nem fogadja el. Az 5 kilogramm súlynál nehezebb drónoknál nem határozták meg a felső súlyhatárt, a légtérengedély megszerzésétől függően lehet majd akár 50 kilogrammos drónt használni, például növényvédelemre is. Ehhez viszont már külön vezetői engedélyt kell szerezni, egy felsőoktatási intézménynél. A gépek tulajdonosainak típusengedélyt kell készíttetniük majd a drónjaikra, amely konkrét feladatokra való felhasználásra jogosítja majd fel a gépek tulajdonosát. A napjainkban használt gépek közül sok az egyedi építésű típus, a különböző célfeladatokra nem mindig lehet venni kész modellt. Ezek tulajdonosainak igazolniuk kell majd, hogy megbízható gyártótól szerezték be a gépre szerelt alkatrészeket. A repülőkhöz hasonlóan a közlekedési hatóság valamilyen módon vizsgálná a gépek kezelőinek ismereteit, továbbá a drónok gyártását és szervizelését is.
Kell-e valamilyen különleges készség, informatikai, adott esetben manuális jártasság a drónok irányításához?
Mindenképpen szükség lesz a jogosítvány megszerzésére. Aki nem felel meg a vizsgán, az nem vezethet kereskedelmi drónt. Jó hír, hogy az agráregyetemeken megalakultak a precíziós agrárgazdálkodási szakok, és már a technikumokban, középiskolákban is érdeklődnek a drónhasználat iránt. Az Agro-Way Kft. együttműködési szerződés keretében dolgozik együtt a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karával, ahol dr. Sisák István tanár úr dolgozta ki a Precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzési szak programját, amelynek irányítását, szakvezetését is végzi. A szakképzésben agrármérnökök, mezőgazdasági növényvédelmi szakmérnökök vesznek részt. Az idei kurzuson már 75 hallgató tanulja a drónhasználatot is, akik közül 40-en már az Agro-Way Kft. abonyi központjában szervezett gyakorlati képzésében is részesültek a HSE és TTI drónokkal. Ezek a drónok ugyanis 2 éve megkapták a tanúsítványt arra, hogy a permetezőrendszerükkel alkalmasak a mezőgazdasági munka végzésére.
Milyen hektárra vetített megtérüléssel lehet számolni a drónok alkalmazásakor?
A drónok általános haszna – mai számítás szerint – dollár milliárdokban mérhető. A légiközlekedési szabályok módosítására azért volt szükség, mert az EU légiforgalma az elkövetkezendő 20 évben – a becslések szerint – 50 százalékkal fog nőni. Az Európai Bizottság becslése szerint 2035-re a pilóta nélküli légi járművek ágazata több mint 100 ezer embert fog foglalkoztatni közvetlenül, és évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatással fog járni, főként a szolgáltatások terén. A drónok használatának elterjedésével nőni fog az ezzel járó előnyök és hátrányok egyensúlyba hozatalának igénye is. A pilóta nélküli légi járművek használata például a gazdaság különböző ágazataiban is hozzáadott értéket jelenthet az adatok gyűjtése és értelmezése terén.
Kis túlzással mondhatom, hogy a dróntechnológia mindenre alkalmas, attól függően, hogy mire akarjuk használni. A használati területhez igazodó eszközökkel, kamerákkal kell a drónt felszerelni.
Az NDVI kamerákkal például a talaj állapotától az állatok egészségügyi helyzetéig minden felmérhető, de ehhez is szükség van a képzettség megszerzésére. Egyelőre csak külföldi szolgáltatóktól lehet azokat a szervereket igénybe venni, amelyekkel az NDVI kamerák felvételeit kiértékelhetjük. De jó hír, hogy a debreceni AgroCam Kft. is működtet egy szervert, amelyik elegendő több gazda, több növénydoktor igényeinek a kielégítésére. Fontosnak tartom, hogy az eszközök precízek legyenek, s idehaza biztosított legyen a szervizhálózat, az alkatrészellátás, s nem utolsósorban az oktatási és a képzési lehetőségek bővítése. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
