Aszály, gombák, betegségek az erdőben – a csertölgy is áldozat

Az utóbbi évek a környezet változásai hatására több erdőtípusban fedeztek fel eddig nem tapasztalt károkat az erdészeti szakemberek. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet. A Mecsekben 2013-ban feltűnővé vált az erdőállomány vázát adó csertölgy főfafaj egyedeinek betegsége, aminek hátterében komoly okok húzódnak.

A Magyar Mezőgazdaság anyagát szemléztük. A múlt században több hullámban a szilfavész, majd a 80-as években a tölgyhervadás, az utóbbi években pedig a lombos és fenyőállományok egészségi állapotának romlása okozott komoly gondot az erdőkben. Pécs környékén, a Keszthelyi-hegységben és a Mátrában a fenyők, a Dráva-síkon a kőrisek pusztultak. A Mecsekerdő Zrt. területén 2013-ban közel 50 hektáron tapasztaltak tömeges cserpusztulást. Az akkor 24 éves mag eredetű cseres erdőrészletek faállománya fiatal korban a termőhelynek megfelelően növekedett és az elegyfajokkal együtt zárt erdőkké cseperedett a barnaföldön és földes váztalajon. 2013-ban azonban feltűnővé vált az erdőállomány vázát adó cser főfafaj egyedeinek betegsége, pusztulása.

A szakemberek minden esetben tapasztaltak tővastagodást is a beteg egyedeken. Az állományokban észlelt erőteljes pusztulás, illetve egészségi állapotromlás okainak kiderítésére az ERTI Erdővédelmi Osztályáról Csóka György és Hirka Anikó végzett vizsgálatokat 2014. május elején a Mecsekerdő Boda község határában fekvő, cserpusztulással leginkább érintett területein.

A Mecsekerdő Zrt. területén 2013-ban közel 50 hektáron tapasztalták a csertölgy tömeges pusztulást - képünk illusztráció
A Mecsekerdő Zrt. területén 2013-ban közel 50 hektáron tapasztalták a csertölgy tömeges pusztulást – képünk illusztráció
A szárazság miatt gyengülnek le és betegednek meg a fák

Az eredmény a több éve tartó súlyos aszályokat jelölte meg a betegség elsődleges kiváltó okaként. A legyengült állományokban a Biscogniauxia mediterranea gomba felelős a fák pusztulásáért. Nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis a kórokozó által kiváltott tünetek jellemzően súlyos aszályok után, illetve a lombfogyasztó rovarok tömeges megjelenését követően mutatkoznak – írja a cikk.

Javulást csak a csapadékos évek hozhatnak, az újabb aszályos időszakok esetén a pusztulás tovább folytatódik. Ráadásul az újraerdősítés lehetőségei erősen korlátozottak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok és a talajhibák kevésbé engedik meg a mesterséges felújítást. Inkább a spontán, a túlélő egyedekre és elegyfákra alapozott beerdősülés adhat esélyt a regenerálódásra.

Észak felé halad a gomba

A Biscogniauxia mediterranea gomba a mediterrán országokban a paratölgy és a cser ismert, jelentős kórokozója. A 2000-es évek elejéig az olaszországi Toszkánától északra nem tapasztalták kártételét, 2003-ban azonban Szlovéniában okozott hatalmas károkat, melynek kapcsán a szlovén szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményeként a faj tőlük északabbra is károsíthat.

Több fafaj már biztosan eltűnik a klímaváltozás hatására

A Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettesét, Horváth Ivánt a Metropol kérdezte arról, hogy mi történik a magyar erdőkben, ezt az interjút szemlézte az Erdő-Mező oldal, még 2014-ben.

Mi gyakorolja a legnagyobb hatást hazánk erdőire?

A klímaváltozás hatásai az egész életet befolyásolják, de a legnagyobb hatással az erdőkre vannak. A fák nem képesek helyet változtatni, ki vannak téve a viszontagságoknak, legyen szó sok esőről, szélről, vagy éppen az eső hiányáról. Évmilliók óta léteznek időjárási szélsőségek, de ezek gyakorisága korábban egyenletesebben oszlott el. Az elmúlt 150 évről vannak pontos adataink, ezek egyértelműen bizonyítják azt, hogy a klímaváltozás hatására egyre melegebb az átlaghőmérséklet, egyre kevesebb a csapadék, és annak eloszlása egyre szélsőségesebb.

Mely fajok sínylik meg mindezt igazán?

– Egyre hosszabbak a száraz periódusok a vegetációs időszakokban, ami a felmelegedéssel és a szárazsággal együtt próbára teszi a fafajok alkalmazkodóképességét. A folyamat már hosszú ideje tart, az erdőpusztulás azonban tömegessé vált. Elsőre azt gondolhatnánk, a klíma-változást elsőként azok a fafajok sínylik meg, amelyek a nedvesebb klímát kedvelik, de a szárazságtűrő fajoknál is érezhető a veszély. Jó példa erre a Keszthelyi-hegység, melynek déli oldalán főként feketefenyő, cseres és molyhos tölgyes található. Ezek a szárazságot leginkább tűrő fajok, ennek ellenére a feketefenyő pusztulása megállíthatatlan. A térségből el fog tűnni: tömegesen, a hegység képét meghatározó módon nem lesz már itt jelen.

Mi történik a fákkal?

Egyre hosszabbak az eső nélküli, meleg időszakok, aminek hatására a fa már nem olyan vitális, életerős. Ha ez évtizedekig tart, a fák legyengülnek. Nem a szárazság vagy a meleg öli meg őket közvetlenül, hanem a kórokozók és károsítók, mert a fák legyengült szervezetét a mikroszkopikus gombák könnyen megtámadják. A rovarok adják meg a kegyelemdöfést a fáknak. Ilyen például a szú. A probléma pedig tömeges: a feketefenyőn túl említhetem az egész országot érintő lucfenyőpusztulást. 30 év szakmai tapasztalatának birtokában jelenthetem ki, hogy keresztet lehet vetni erre a fafajra. El fog tűnni egész Magyarországról: ez nem azt jelenti, hogy kertekben, parkokban, foltokban nem marad meg egy-egy példány, de lucfenyvesek már nem lesznek.

Más jelei is tapasztalhatók a klímaváltozásnak?

Pusztulásnak indult a szárazságkedvelő cser is, ha ő sem találja meg életfeltételeit, ez azt jelenti, hogy óriási a probléma. Fel kell készülnünk a változásokra, miközben a tudomány nem áll olyan szinten, hogy pontos előrejelzéseket adjon. Különböző mértékű változásokkal számolnak az elméletek, ezek közül a közepes veszélyességű forgatókönyvvel számolva is óriási lesz a változás. A leginkább nedves és párás körülményeket jelentő bükkös klímaosztály e szerint a jelenlegi 9-ről 1%-ra zuhan vissza, míg a legszárazabb erdős sztyepp klímaosztály aránya, mely jelenleg 25%-ot képvisel, akár 70% fölé is nőhet. Az ország 21,5%-os erdősültsége is visszaeshet.

Mit tudnak tenni?

– A megoldás nem egyszerű. Lehet gondolkozni azon, hogy milyen fafajokkal válthatók ki az eltűnőben levők. A Keszthelyi-hegységben a feketefenyvesek helyén természetes úton megjelent már a virágos kőris és a molyhos tölgy, ezekre lehet alapozni. Általánosságban véve egy klímaosztállyal melegedett minden terület: a bükkösből gyertyános-tölgyes klímaosztály lett, a gyertyános-tölgyesből cseres, a cseresből pedig erdős sztyepp. Erre kell a fafajválasztásnál gondolni, miközben a veszélyeztető fafajokat, a gyomfákat nem szabad hagyni megtelepedni. Az erdő természeti erőforrás is, olyan erdőket kell létrehozni, amelyek faanyagot is tudnak szolgáltatni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Indul a tűzifa szezonja, fafeldolgozót avattak Évente közel tízmilliárd forint értékű rönkfát termelnek ki a magyar erdőkben. Az állami erdészetek nagyjából az ország erdőinek felét kezelik és első...
Tudja hol vannak a százéves erdők Magyarországon?... Magyarországon közel 120 ezer hektár százéves, vagy annál idősebb erdő van. Az ilyen korú természetes eredetű erdő nem ritka, nagyjából a természetes ...
Keresik a kajszibarack fapusztulásának okait a mag... A fapusztulás az utóbbi években súlyosan veszélyezteti a kajszibarackot. A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegséget okoltá...
Ügyes kis algák forradalmasíthatják a magyar növén... Jelentős termésnövekedés érhető el algaszuszpenzióval kezelt növényeknél, és az algák hatékonyan bevethetők növénypatogén gombák és rovarkártevők elle...
Veszélyben a magyar tölgyerdők: rendkívüli felméré... Veszélyezteti az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból egyaránt nagy jelentőségű tölgyerdeinket egy Magyarország területére újonnan behurc...
Gombák segítségével oldanák meg, hogy kevesebb műt... A Leedsi Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint olyan új haszonnövény fajtákat lehetne létrehozni gombák segítségével, amelyeknek kevesebb műtrágyá...