A nagymamám és édesanyám otthonra, süteményként is előszeretettel készíti el, és valóban nem egy nagy ördöngösség. Azonban nagyon mutatós, viszonylag jól bírja a strapát, legalább egy krémes süteményhez képest, így az igazi falusi lakodalmak egyik elengedhetetlen édessége. Van, aki sakk szeletként ismeri. Az otthoniakat is érdemes meglepni vele!
Hozzávalók:
Ez az adag a mi fekete gáztepsinkbe kevés, lapos lenne tőle a tészta, ami nem segíti a dominó minta kialakítását, úgyhogy erre érdemes figyelni, és akár 1,5 adagot készíteni.
A piskóta alaphoz
- 32 dkg porcukor
- 32 dkg vaj
- 1 db vaníliás cukor – bourbon
- 6 db tojás (közepes, M-es méretű)
A kakaós piskótához
- 2 g sütőpor
- 10 dkg búzaliszt
- 2 dkg holland kakaópor
Ha Nesquik van otthon, abból lényegesen több kell, hogy a hasonlóan sötét barna színt elérjük.
A fehér piskótához
- 2 g sütőpor
- 12 dkg búzaliszt
A ragasztáshoz
- 300-400 g lekvár
Aki szereti a savanyú-édes kontrasztot, a ribizlit válassza, én barack lekvárra esküszöm.
A bevonathoz
- 100-125 g étcsokoládé
- 6 dkg vaj
Elkészítés:
A porcukrot, vaníliás cukrot és a vajat keverjük habosra (a legegyszerűbb robotgéppel), ezért előtte érdemes megpuhítani a vajat. (Ha megolvasztjuk a vajat, a porcukor, a vaj folyékony állapotában nem fogja felvenni az egészet, így meg kell várni, míg szilárdul a vaj.) Ehhez egyesével (!) hozzáadjuk a tojásokat, miközben folyamatosan keverjük. Az így elkészült masszát két egyenlő részre osztjuk. Az egyik adja majd a világos, a másik a barna részét a süteménynek.
A világos tésztába, és a sötétbe is belekeverjük a további hozzávalókat, és jól összekeverjük. Mindkét lapot megsütjük külön-külön. Előmelegített sütőben 180 Celsius fokon körülbelül 30 perc alatt készül el 1-1 lap. Ha elkészültek, érdemes hűlni hagyni, és langyos állapotában tovább dolgozni vele. Mindkét lapot a felénél, hosszában kettévágjuk, felváltva egymásra tesszük, és köztük megkenjük lekvárral. Ezt a kis építményt 2 óráig préseljük (én például egy másik tepsit tettem rá, amibe beletettem a lekvárt és egy 1 kg-s lisztet).
Ha letelt a két óra, a tömbünkből szintén hosszában csíkokat vágunk. Itt érdemes ügyelni rá, hogy a világos és sötét lapcsíkok keresztmetszete közel négyzetes legyen, hiszen így kapunk igazi dominó jelleget. A csíkokat oldalára fektetjük, és felváltva (egyszer világossal, egyszer sötéttel kezdődjön) egymásra pakoljuk, köztük lekvárral kenünk ismét. Az így elkészült sütit lapjára állítjuk.
A tetejére étcsokoládé kerül. A vajat vízgőz fölött (!) megolvasztjuk, ebbe tesszük a csokit. Ha ez is felolvadt benne, és sima a masszánk, a süteményre öntjük, és jól bevonjuk vele, az oldalait is. Nekem a 125 g étcsokoládé sok, de valaki azt szereti, ha vastagabb a csokimáz. Hogy szeletelhető legyen, hűtőbe kell tennünk, és utána is érdemes a csoki miatt hűvösebb helyen tárolni.
Sok sikert!
Fotók: aprosef.hu, sutigyar.hu