Az elmúlt hetekben vidéki boltok polcain gyakran hiába keresték a tojást a vásárlók, napokon át nem lehetett kapni. Egy biztos, az árstop bevezetése óta jelentősen beszűkült a kínálat. Közeleg a húsvét, mi lesz így? Valós félelem, hogy addig is, aki hozzájut, próbálja feltölteni az otthoni készleteit. De meddig tárolható egyáltalán? Ebben a méltatlan helyzetben hová lehet fordulni?
A HelloVidék kérdéseire Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke válaszolt. Legelőször is arra, hogy az árstopnak tulajdonítható-e, hogy az elmúlt hónapokban eléggé beszűkült a tojáskínálat.
Beszűkült a kínálat
Pákozd Gergely szerint ezt azért nehéz megítélni, mert a kereskedői oldalt nem látják, nem tudhatják, ők hogyan gazdálkodnak. Termelői oldalról az tapasztalható, hogy vannak fennakadások, ami részben betudható a madárinfluenza okozta vágásoknak, és az ennek nyomán életbe lépett korlátozásoknak. De Magyarország egészét nézve a termelés nagyjából zavartalan.
Amit tudni kell, hogy a belföldi tojástermelés nem elegendő a hazai fogyasztás teljes mértékű kielégítésére. Szükség van importra, ami főleg Európából érkezik Magyarországra. Az európai piacon volt egy nagyon erős kereslet az Egyesült Államok irányából, ahol nagyon komoly madárinfluenza volt tavaly, nagy létszámú állományokat vágtak le.
De a szövetség alelnöke szerint inkább kereskedelmi oka van annak, ha nem találkozunk a hazai boltokban tojással. Ha termelői oldalon lenne a probléma, az a termelői árakban is látható lenne, viszont jelentős növekedést az elmúlt egy évben nem tapasztaltak. Az AKI (Agrárközgazdasági Intézet) adatsorait elemezve sem látszik, hogy termelői oldalról nézve meglódult volna a tojás ára, sőt olykor csökkenéseket lehetett megfigyelni.
A termelői árat nem befolyásolta az árstop?
Az árstop egy konfliktust kódolt a kereskedelmi lánc szereplői közé. Míg az áruházláncok, kiskereskedők, boltokat üzemeltetők egy bizonyos árnál nem adhatták drágábban a tojást, addig a termelőkre ez a szabályozás nem vonatkozott, ők továbbra is értékesíthették magasabb áron. De a kereskedők is szerették volna, ha továbbra is megmarad a profitjuk.
Voltak próbálkozások arra, hogy a termelői árat csökkenteni lehessen, de erre nem igazán volt lehetőség, mert az elmúlt időszakban olyan mértékben nőttek a költségek, hogy ezeket mindenképpen érvényesíteni kellett, hogy megérje egyáltalán termelni.
Gát a további áremelkedésnek
Ami viszont biztos, hogy az árstop meggátolt egy további áremelkedést a piacon, termelői oldalon sem lehetett már tovább árat emelni, mert ezt semmilyen módon nem fogadták el az áruházak. Nagyon nehéz az árstoppal kapcsolatban nyilatkozni, mert a termelők sem találkoztak ilyennel korábban, nincs rá gyakorlat. Egyelőre figyelik az eseményeket – mondta Pákozd Gergely –, hogy ki hogyan viselkedik. Nagyon sok szereplő érintett, a termelők, a csomagolóhelyek, a kereskedelmi láncok, a nagykereskedők, a kiskereskedők és mindenki próbál ehhez a lehetetlen helyzethez alkalmazkodni. Túl az árstopon kérdés az is, hogy ha túltermelés lenne az európai vagy a magyar piacon, ami a húsvét utáni időszakban jellemző szokott lenni, akkor mi lesz majd az árakkal?
Egy év alatt közel 80 százalékkal emelkedett az ár
A KSH adatai alapján, míg be nem vezették az árstopot, egy év alatt 79,4 százalékkal emelkedett a tojás ára. Ezt a vásárlók nehezen fogadták.
Az ok abban rejlik, hogy a tojás önköltségének kb. 70 százaléka a takarmány. Ezeknek az ára az elmúlt egy évben kétszeresére nőtt – emelte ki Pákozd Gergely. Sőt, hosszabb távon nézve még nagyobb számot lehet látni! A maradék önköltség 30 százaléka pedig energiaárakhoz és az euróhoz kötött.
Ahogy romlott a forint vásárlói értéke, úgy kerültek a tojástermelők egyre nehezebb helyzetbe. Ahogy az euró árfolyama elmozdult, úgy nőtt a tojástermeléshez szükséges berendezések, technológiák, eszközök, csomagolóanyagok ára is.
Nem nyerészkedés!
Tehát nem nyerészkedésről van szó, hanem olyan mértékben emelkedtek a termelési költségek, hogy ezt mindenképpen érvényesíteni kellett az árakban. Annak ellenére, hogy látták, milyen szinten fognak emelkedni a termelési költségek, az igazi tojásár-növekedés a nyár végén jelentkezett a fogyasztóknál. Addig volt egy nagyon erős verseny, egy árukínálat a piacon, ami nem tette lehetővé a drágítást. Amikor nyáron megjelent egy kis hiány, rögtön emelkedtek is az árak.
De a termelők, csomagolóhelyek többsége elmondhatja, hogy évek óta próbálja felhívni a kereskedelmi partnerei figyelmét arra, hogy lassan, fokozatosan kellene emelni az árakon, hogy ne sokként érje a fogyasztókat.
Általában erre nem nagyon hajlandók a partnerek, mert ameddig csak lehet, próbálják minél alacsonyabban tartani az árakat. Csak akkor lépnek, amikor ez a helyzet már nem tartható tovább.
Árnövekedés a termelői oldalon
A termelői oldalon jóval alacsonyabb volt a növekedés. De alacsonyabb szintekről is indultak. A termelő alapesetben kb. feleannyit kap a tojásért, mint amennyibe a boltban kerül, de az árstoppal most sok minden más is borult.
A termelési számokban nincs jelentős változás. Pár évvel ezelőtt volt egy növekedés, ez most lassult. Olyan mértékben megemelkedtek a beruházási költségek, és annyira bizonytalan ezeknek a beruházásoknak a megtérülése, hogy nagyon nehéz most a szektorban olyan vállalkozást találni, amelyiknek van beruházási kedve. Ez részben annak köszönhető, hogy a már jóval korábban elszabadult takarmányárak is kérdésessé tették a beruházások megtérülését. Másrészt folyamatosan nagyon erős árverseny van ezen a piacon, és nem látni olyan megtérülési számokat, amelyek vonzóak lennének a befektetők számára.
Mi lesz az árstop kivezetése után?
A tojásszövetség alelnöke nagyon reméli, hogy visszaállnak a normál piaci körülmények, visszaáll az a bizalom a szereplők között, ami eddig is megvolt, és nem egyfajta birkózás megy majd, hogy azt a veszteséget, amit realizálni kell az árstop miatt, ki viselje.
A szabályozás kizárólag a kiskereskedőre vonatkozik, de ő próbálja érvényesíteni a lánc többi tagjánál is azt a veszteséget, amit kénytelen elszenvedni. Nehéz erre bármit is mondani, hogy milyen irányba fog elmozdulni, hiszen nem tudjuk, hogy akkor milyen lesz a helyzet. Most elméletileg megnyugodott a takarmányalapanyag-piac, sőt egy kis lefelé mozgás is megfigyelhető az árakban, de ez közel sem olyan jelentős, mint amilyen növekedéssel találkoztunk az elmúlt időszakban.
Tapasztalni némi megnyugvást
Nagy kérdés, hogy hogyan fog alakulni a mezőgazdaság tavasszal, milyen hozamok várhatók a szántóföldi növénytermesztésben, illetve az energiaárakban is tapasztalunk némi megnyugvást. Természetesen lehet arra hivatkozni, hogy már csökkent az energiaár, a takarmányár.
De nagyon nem mindegy, hogy valaki lekötötte-e már a szükséges alapanyagokat vagy energiamennyiséget, mert ha ő magasabb áron biztosította ezt, akkor hiába mennek le most a tőzsdei energiaárak, az őt már nem fogja érinteni. Amikor magas árakkal szembesültünk az energiahordozóknál, illetve a takarmány-alapanyagoknál, akkor volt egy pánik a piacon, hogy gyorsan le kell kötni, mert ezek még magasabbak lesznek, mindenki igyekezzen biztosítani a rendelkezésre álló mennyiséget.
Felpattanás a keresletben
Az is látható volt korábban, hogy mielőtt kivezetnek egy ársapkát, van egy felpattanás a keresletben, hiszen mindenki arra számít, hogy utána drágulni fog.
A tojás árában egyébként historikusan a nyári szezonban jellemző egy csökkenés. Most kérdés az is, hogy ez idén is így lesz-e, illetve, hogy a kivezetés előtt a forgalomnövekedés mennyire fogja ezt befolyásolni.
Reálisan mennyivel lenne most drágább a tojás?
Ez a kérdést azért nehéz megválaszolni – mondta Pákozd Gergely –, mert az ármaximalizálás szabályozása úgy szól, hogy a szeptember 30-án alkalmazott áron kell adni a tojást. Ha valaki már akkor jóval magasabb áron adta, akkor neki most nincs is problémája. Tehát nem egységesen lett meghatározva, hogy mondjuk 70 forintért kell adni. Nagyon változó tehát most is, hol mennyibe kerül a tojás, és ki mekkora veszteséggel adja.
Fenyeget a felhalmozás
Van egy félelem az árstop kivezetésével kapcsolatban, hogy lesz egy felhalmozás, mert mindenki megpróbálja közgazdasági racionalitás mentén feltölteni otthon is a készleteit. Lehet egy roham, amit a kereskedelmi láncok majd megpróbálnak enyhíteni, miközben kódolható egy újabb zavar a rendszerben: lesz egy jelentős kereslet, ugyanakkor veszteségminimalizálás miatt korlátozni kell a kínálatot, közben viszont a termelőknél lenne elegendő tojás. Ezek mind csak jóslások. Az lenne a jó, amit az Agrárgazdasági Kamara is javasolt közös nyilatkozatokban a Baromfi Terméktanáccsal, ha minél hamarabb kivezetnék az árstopot. Betöltötte a szerepét, most a minél gyorsabb kivezetése elsődleges lenne, hogy visszaálljanak a normál piaci viszonyok, amik ahhoz szükségesek, hogy mind a termelők, mind az ellátási láncban részt vevők biztonsággal el tudják látni a lakosságot a megfelelő termékekkel.
A tojás eltarthatósága a hatósági szabályozás szerint 28 nap. Ez a szavatossági idő. De egy sérülésmentes tojást megfelelő körülmények között, száraz, hűvös helyen vagy a hűtőben tárolva akár 60 napig simán el lehet tartani.
Fagyasztani nem lehet a tojást, de hűtőben lehet tartani, az egy kicsit növeli az eltarthatósági időt. A tartósságában nem számít, hogy milyen tartású a tyúk. A szavatossági, illetve a minőségmegőrzési időt abszolút nem befolyásolja. A beltartalommal kapcsolatosan vannak viták, hogy van-e különbség a ketreces, mélyalmos és a szabad tartás között, de erre vonatkozóan még nincsenek meggyőző adatok, hogy olyan nagy lenne a különbség ezek között. Ez sokkal inkább etikai kérdés, nem a termékről szól.
Amihez nincs köze az árstopnak
Egyes vélemények szerint kevésbé éri meg – árstop idején – bio és mélyalmos tartásban tartani a tyúkokat. Pákozd Gergely szerint azonban az árstopnak ehhez semmi köze nincs. Látni lehetett, hogy amikor elkezdett drágulni a tojás, akkor elkezdett csökkenni a drágább tojások iránti kereslet, ezek pedig jellemzően a nem ketreces tartásúak. Akik már nem tudták maguknak megengedni, váltottak egy olcsóbb kategóriára. Illetve az árstopnak van egy olyan hatása, hogy a kereskedelmi lánc is megpróbálja a legolcsóbban vásárolható terméket a polcain tartani.
Az árstopnak van egy rossz pszichológiája, ami állandó készenlétre készteti a vásárlót, hogy ki tudja, mikortól nem lesz, ha van, akkor gyorsan vegyünk.
Az árstop továbbá azt teszi kérdésessé, hogy mekkora lesz a beruházási kedv az ágazatban. Az ágazat szereplői értik az árstopot, hogy mi volt a célja, de az ágazat jövője szempontjából a mielőbbi kivezetése valóban elsődleges – szögezte le még egyszer, a beszélgetést lezárva a tojásszövetség alelnöke.
