Milyen mesterséges anyagokat rejt a citrusfélék héja?

Magyarországon keveset tudni a citrusfélék mezőgazdasági termeléséről. A boltok és a piacok viszont telítve vannak a citrommal, naranccsal, mandarinnal és grépfrúttal. Sokat hallani arról, hogy nem csak a termesztés során, de szüret után, szállítás előtt és alatt, ill. a boltokba kerüléskor is kezelik őket.

A legjobb esetben ezek csak különböző viaszos készítmények. A Biokultúra oldal utánanézett, hogy mik az elfogadott kezelési módszerek a citrusféléknél és miért is nem ajánlott elfogyasztani a nem bio citrusfélék héját.

Egészséges vagy nem a citrusfélék héja?
Egészséges vagy nem a citrusfélék héja?
Citrusfélék szépségápolási tippjei: színezés, viaszolás, gázosítás

A hagyományos citrus termesztéséhez használt agrokemikáliák csak az egyik része azoknak a vegyszereknek, amiknek a gyümölcsöket és az azokat elfogyasztó embereket teszik ki. További betakarítás utáni kezeléseken is átesnek a narancsok, citromok és egyéb gyümölcsök. Mivel a citrusfélék nem utóérő gyümölcsök, akkor kell leszedni őket, amikor megértek. Nem lehet utólag érésre kényszeríteni őket, mint az almát, a körtét, az avokádót vagy a banánt. Azt, hogy a gyümölcs megérett-e a betakarításra, különböző módszerekkel ellenőrzik: megnézik például a savtartalom és a gyümölcsben lévő cukortartalom arányát.

Utólagos gyümölcsfestés

A kiszámíthatatlan időjárás és a mikroklimatikus tényezők hatására előfordulhat, hogy a gyümölcsök már annak ellenére érettek, hogy egyáltalán nincs „érett színük” (érett a narancssárga szín a narancsnál és az élénk citromsárga a citromnál). A teljesen érett narancs is lehet zöld színű vagy zöldes elszíneződésű (a boltokban ezzel találkozunk inkább). Ez teljesen normális, viszont a fogyasztók idegenkednek tőle. Amikor a fogyasztó vásárol, a színeket az érettség mércéjeként használja. Néhány országban megengedett a citrusfélék, leginkább a narancsok színezése, bár országon belül is előfordul eltérő a szabályozás. Az Egyesült Államokban például Kaliforniában és Arizonában nem engedélyezett, Floridában viszont igen, ezért ott rendszeresen használják is ezt a technikát. Biotermesztésben a gyümölcsök festése tilos.

Zöldtelenítés vagy elgázosítás

A gyümölcsök érésekor természetes folyamat a felszabaduló etilén gáz képződése, ezzel együtt változik a gyümölcs színe is. Az etilén gázt szabályozott körülmények között alkalmazva a konvencionális gazdálkodásban használhatják a gyümölcsök színének változtatására is, ahogyan az utóérés kikényszerítésére is. Bár az etilén gáz használatának káros következményeit eddig semmilyen tanulmány nem igazolta, azért sokan óvakodnak attól, hogy a gyümölcsöket gázzal érleljék be. Bár az etilén fent van a biogazdálkodásban engedélyezett szerek listáján, sok gazda és kereskedő utasítja el ezek használatát. Ugyanakkor például Magyarországra is kerülhet olyan biocitrus, amit etilén gázzal kezeltek.

Viaszozás a tartósságért

A viaszozás, vagyis a gyümölcsök viaszos réteggel való bevonását konvencionális és biogazdálkodásban egyaránt engedélyezik. Azonban itt is van különbség. A gyümölcsök ettől a rétegtől nem csak fényesebbek lesznek, hanem a vízveszteség és a gombák ellen is védetté válnak. A citrusféléken természetesen is előfordul viaszréteg, de a szedésüket követő alapos mosás és tisztítás során ez sérül. A citrusfélék hosszú utat tesznek meg az olyan országokba, mint Magyarország, ezért sérült viaszréteggel nagy valószínűséggel nem a legszebb állapotukban kerülnének a vevők szeme elé. Konvencionális gyümölcsöknél a viasznál gyakran használnak kőolaj származékokat, amit még gombaölő szerekkel kevernek a hatékonyabb védelem érdekében. A gombaölő szerek a viaszban feloldódhatnak és az emberi szervezetbe juthatnak. Ezért is hallani olyan sokszor, hogy ne együk meg a citrusfélék héját, még alapos mosás után sem. Más a helyzet a bio gyümölcsöknél. A sérült viaszréteget ugyanis a bionál természetes, emberi szervezetre ártalmatlan anyagokkal pótolják, mint a méhviasz, növényi alapú olajok, karnaubaolaj (pálmalevélből kinyert olaj). Természetesen biotermesztésben a gombaölő, mesterségesen előállított vegyszerek használata termelés alatt, után és utókezelésként is tiltott. A témáról itt írtunk korábban, kattintson, és megtudja, hogy gyógyul génmódosítással a citrus.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Fertőzött lehet a humusz és a szarvasgombás zöldsé... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botuliz...
Biopiaci helyzet – kitekintés Tudta, hogy a miniállamban, Liechtensteinben is folyik biogazdálkodás? És azt, hogy az egyik legújabb trend szerint inkább almából készítik a mézet? K...
Újra Vidék Mustra a belváros szívében! Naponta változó kínálattal újra nyit Budapesten a Vidék Mustra a belváros szívében. Hétfőtől szombatig a Belvárosi Piacon, péntekenként pedig a Szabad...
Nem volt bio a fertőzött humusz és zöldségkészítmé... Fontosnak tartjuk tisztázni az elmúlt héten nagy port kavart fertőzött humusz és különböző zöldségkészítmények ügyében kialakult téves híreket. A NÉBI...
Mi a gond a hazai biopiaccal? Egy éve hatályos az az igen hosszú nevet viselő rendelet, ami az ökológiai gazdaságokból származó termékek tanúsítására vonatkozik. Célja a fogyasztói...