„András napi hó a vetésnek nem jó” – novemberi hiedelmek, szokások

Lassan közeledik az év vége, a 11. hónapot, novembert az Enyészet hava, a Szent András hava és a Disznótor hava névvel is illetik. Bár az idei időjárás sokunkat megtréfál, és a hónap eleje szokatlanul melegen indult, november valójában a tél kezdetét jelzi. Mi összeszedtük, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek hozzá.

Vannak, akik az október 31-ei Halloween folytatásaként tekintenek rá, de november elseje Magyarországon még határozottan a Mindenszentek napját jelenti. Elhunytainkra való megemlékezésen kívül azonban időjárási előrejelzést is tartogat számunkra. Úgy tartják, ha ezen a napon esik az eső, akkor sok hóra készülhetünk. Van ahol ekkor terelték be az állatokat az ólakba, máshol november 1-jén kezdték el alkalmazni a pásztorokat.

Idén pont hétvégére esik másodika, a Halottak napja is, amikor szintén tilos dolgozni. Az ilyenkor gyújtott gyertyáknak pedig az volt a célja, hogy az ilyenkor elszabadult kóbor lelkek visszataláljanak a sírba, és elkerüljék a világosságot.

A kóbor lelkek elriasztása végett gyújtunk gyertyákat.
A kóbor lelkek elriasztása végett gyújtunk gyertyákat.

 

Sokan ismerik Márton napját, a Márton napi ludat is. November 11-én, ha fagy van, akkor a karácsony enyhe lesz, 0 celsius fok feletti hőmérséklettel. Szintén ehhez a naphoz fűződik az a megfigyelés is, mely szerint ha Márton napján köd van, a tél zűrzavaros lesz, ha pedig hideg van, télen nem sok csapadékra számíthatunk. Aki ludat eszik 11-én, érdemes megnéznie az állat melle csontját. Ha ugyanis világos, akkor havat jelez előre, ha pedig fekete, akkor esőt. A bor bírájának is nevezik Mártont, azaz ilyenkor iható az újbor, ekkor dönti el az őszi időjárás, hogy milyen lesz a bor. De van olyan is, aki úgy tartja, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz majd a jövő év márciusa.

Egy, a mezőgazdaságban tevékenykedők körében élő szokást is érdemes megemlítenünk. Szent Márton napján adtak vesszőt a gazdáknak ajándékba a pásztorok, úgy hívták, Szent Márton vesszeje. Köszöntő is járt mellé, illetve a bélesadót vagy rétespénzt is megfizették vele. A vesszőhöz további jóslat fűződik, amely szerint ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó. Néhány gazda a dögvész elkerülése miatt a disznóól tetejébe szúrta az ágacskát, majd tavasszal ezzel hajtották a földekre az állatokat. Azonban a pásztorok sem távoztak üres kézzel, zsírt, szalonnát, kolbászt, vagy pénzt kaptak ajándékba a gazdáktól. Itt még nincs vége a sok népi szokásnak. 11-én nem volt szabad mosni, teregetni, mert a jószágok pusztulását hozhatta. Volt, ahol a legeltetés határnapjának tekintették.

Ha libát eszik Márton napkor, nézze meg a mellcsonját! 
Ha libát eszik Márton napkor, nézze meg a mellcsontját!

 

“Tél elejét szabja Szent Erzsébet napja”

November 19-ről azt tartják, ha Erzsébet megrázza pendelyét, leesik az első hó. Katalin napja (nov. 25.) a karácsonyról jövendöl, ha ekkor fagy van, karácsonykor enyhe idő lesz, és fordítva. Mindenki ismeri: Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, Viszont, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog. Katalinkor tilos szántani, a kocsiba állatokat befogni, és a malmok is leálltak régen.

A hónap utolsó napján eső hó pedig a vetés szempontjából nem kedvező. András napján (nov. 30.) szokás volt megfokhagymázni az ólak ajtaját, illetve összekötözni az ollókat, hogy védjék a jószágokat a farkasok ellen. Ekkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért disznóölő Andrásként is emlegetik.

Kössön fokhagymát az ólakra, és védje meg állatait a farkastól! 
Kössön fokhagymát az ólakra, és védje meg állatait a farkastól!

 

Fonó, tollfosztás

A fonás megkezdését a kukorica betakarításához igazították, és egész télen át tarthatott. De decemberben is több napon át (például Luca napja) szüneteltették a munkát az asszonyok. A tollfosztás is téli közösségi munkát jelentett a lányok, asszonyok számára. A segítőket volt, ahol mákos kukoricával kínálták. A téli időszak beköszöntével pedig az egyre több bál és az udvarló férfiak kezdték jellemezni ezt az időszakot.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Mit hoz Sándor, József, Benedek? Az időjárás és a mezőgazdaság kapcsolatára valamint a termés előrejelzésre sok népi hiedelem épül. Megtudhatjuk belőlük, mikor várható jó búzatermés é...
A szeszélyes április, mint időjós Áprilisról sokaknak a szeszélyesség jut eszébe, mégis számtalan mezőgazdasággal és időjárás előrejelzéssel kapcsolatos népi megfigyelés jellemzi ezt a...
Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség... Az iskolásoknak vakáció. A turizmusnak főszezon. A mezőgazdaságban az aratás kezdete. Június, a naptári év első nyári hónapja mindenkinek mást jelent....
Ha július nem főz, szeptember éhen marad Áldás hava, Szent Jakab hava, Tehéntor, Aratás hava – Sok névvel illetik júliust, amely az agrárszektor számára nagy jelentőséggel bír. A hónap azonba...
„Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóba”... Augusztus hónapra több népi jóslás és megfigyelés is jut, melyek megpróbálják megjósolni, mennyi és milyen termés várható. Mi fűződik Szent Lőrinc, va...
„Olyan lesz egész szeptember, milyen idő jön Egyed... Elérkezett az ősz első hónapja, szeptember. Régi nevén emlegetik, mint a Földanya hava, vagy Szentmihály hava, de van, aki Tigrisként vagy Almaszüret ...